Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Biológiai degradáció
- Szervesanyag vesztés
A technológia a keletkező szerves hulladékok felhasználását oldja meg termőföldeken egy sajátos elgondolással.
A rendszer termény és földigiliszta-tenyészet (Eisenia fetida) sorokból épül fel, melyek párhuzamosan helyezkednek el észak-déli irányban. A terménysorok 0,5 m szélesek, és nyáron kukorica, télen búza van vetve beléjük. A földigiliszta-tenyészet sorok 0,8 m szélesek és 0,2 m mélyek, és szerves hulladékkal (szarvasmarha trágya, szennyvíziszap, gomba maradék) elkevert kifejlett földigilisztákat tartalmaznak.
- Talajjavítás természetes anyagokkal
- Egyéb természetes talajjavító anyag alkalmazása
növény: magasság/levél méret ; talaj: sűrűség/TIN /alkin nitrogén/foszfor ; giliszta: Cu/Zn tartalom, szaporulat
A hagyományos földműveléssel szembeni erősségei:
- megváltozik a föld szerkezete, átjárhatóbbá válik a földigiliszták mozgása miatt
- magasabb foszfor és nitrogén tartalomhoz vezet a talajban, melyek fontos szerepet játszanak a növények növekedésében
- mivel nem alkalmaztak kémiai eredetű trágyákat a nitrogén, alkáli nitrogén, oldható foszfor, szabad kálium és szerves anyagok mennyisége nem csökkent olyan gyorsan
- a szarvasmarha trágyával és a szennyvíziszappal kezelt növények jobban növekedtek, mint a kontroll csoport
- jobb terméshozamot és nagyobb magtömeget értek el a kukoricánál
- a felhasznált tápanyagok nagy mértékben hasznosultak
- új szerves hulladék felhasználási technikát jelent
- a használt szennyvíziszappal a természetesnél lényegesen több nehézfém (cink, mangán, réz és ólom) került a talajba
- rosszabb terméshozamot értek el a búzánál
- télen a földigiliszták fenntartása nehézkes, mivel az aktivitásuk 15 és 25°C között a legmagasabb
- a szerves anyag megválasztásával optimalizálható a giliszták növekedése, melyeknek a 25:1-es szén:nitrogén arány a legmegfelelőbb (ehhez közel áll a szarvasmarha trágya és a szennyvíziszap)
- a tápanyag (foszfor, kálium és nitrogéntartalom) is jelentősen függ a felhasznált hulladéktól ( a gomba maradványok kevéssé alkalmasak)
- a giliszták megkötik a nehézfémek egy részét, másik részét pedig mineralizálják
-
- a szennyvízben található nehézfémek (cink, ólom, réz) felhalmozódhatnak
a növényekben, illetve azok magjában, melyekben akkumulálódva pedig akár az emberi tápcsatornába is bekerülhetnek
- a giliszták elvándorolnak a farmokról
- Mezőgazdasági
A kísérlet egy 3 éves periódust ölelt fel.
A téli időszak alatt (októbertől júniusig) 3 sor búzát ültetnek 15 cm-es sortávolsággal, az utolsó sor mellett van a 0,8 m-es tenyészetsor, majd ismét 3 sor búza, és így folytatva.
A nyári időszak alatt (júniustól októberig) 2 sor kukorica van ültetve 35 cm-es sortávolsággal, ezt követi a 0,8 m-es tenyészetsor, és ez ismétlődik megint.
A kísérlet során nem trágyáztak, nem öntöztek és nem szántották a területet.
A komoly fertőzések kezelésére biológiai peszticidekkel permeteztek.
Minden tenyészetsorhoz adtak szerves hulladékot és vizet a kísérlet ideje alatt.
Ha a földigiliszta egyedsűrűség túl magas volt, akkor fény extrakciós eljárással különítették el a felesleget.
Minden betakarítást követően a friss termény szárakkal befedték a gilisztákat, a régebbieket pedig a giliszták táplálására használták.
A kontroll sorok hagyományos földműveléssel voltak kezelve.
A kísérlet során mérték a betáplált szerves hulladék bomlási hatékonyságát, szén-nitrogén arányt a földben, a föld tömeg sűrűségét, a földben lévő összes oldott nitrogént, alkáli nitrogént, Olsen-foszfort, káliumot, szerves anyagokat, cinket és rezet, valamint a növények magasságát és leveleik nagyságát.
- Biológiai degradáció
- Szervesanyag vesztés
- H. Deka, S. Deka, C.K. Baruah, J. Das, S. Hogue, N.S. Sarma, Vermicomposting of
distillation waste of citronella plant (Cymbopogon winterianus Jowitt.)
employing Eudrilus eugeniae, Bioresource Technology 102 (2011) 6944-6950.
- A. Yadav, V.K. Garg, Recycling of organic wastes by employing Eisenia fetida,
Bioresource Technology 102 (2011) 2874-2880
- M. Kumari, S. Kumar, R.S. Chauhan, K. Ravikanth, Bioconversion of herbal
industry waste into vermicompost using an epigeic earthworm Eudrilus
eugeniae, Waste Management & Research 29 (2011) 1205-1212.
- P.K. Srivastava, P.C. Singh, M. Gupta, A. Sinha, A. Vaish, A. Shukla, N. Singh,
- S.K. Tewari, Influence of earthworm culture on fertilization potential and
biological activities of vermicomposts prepared from different plant wastes,
Journal of Plant Nutrition and Soil Science 174 (2011) 420-429
- N.Q. Arancon, C.A. Edwards, P. Bierman, Influences of vermicomposts on field
strawberries: part 2. Effects on soil microbiological and chemical properties,
Bioresource Technology 97 (2006) 831-840
- N.Q. Arancon, C.A. Edwards, P. Bierman, C. Welch, J.D. Metzger, Influences of
vermicomposts on field strawberries: 1. Effects on growth and yields, Bio-
resource Technology 93 (2004) 145-153
- J. Nilsson, Vermiculture technology: earthworms, organic wastes, and envi-
ronmental management, Quarterly Review of Biology 86 (2011) 358-359
- H. Eijsackers, Earthworms as colonizers of natural and cultivated soil envi-
ronments, Applied Soil Ecology 50 (2011) 1-13
- F. Ponder, F.M. Li, D. Jordan, E.C. Berry, Assessing the impact of Diplocardia
ornata on physical and chemical properties of compacted forest soil in
microcosms, Biology and Fertility of Soils 32 (2000) 166-172
