Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Compulsory sheet of the technology
Financing of the project
Application sphere
- Biological soil degradation
- Decrease in soil organic matter
Information on the technology
A technológia a keletkező szerves hulladékok felhasználását oldja meg termőföldeken egy sajátos elgondolással.
A rendszer termény és földigiliszta-tenyészet (Eisenia fetida) sorokból épül fel, melyek párhuzamosan helyezkednek el észak-déli irányban. A terménysorok 0,5 m szélesek, és nyáron kukorica, télen búza van vetve beléjük. A földigiliszta-tenyészet sorok 0,8 m szélesek és 0,2 m mélyek, és szerves hulladékkal (szarvasmarha trágya, szennyvíziszap, gomba maradék) elkevert kifejlett földigilisztákat tartalmaznak.
Technology classification
- Soil amelioration with natural soil amendments
- Other natural soil amendment
Technology-monitoring
növény: magasság/levél méret ; talaj: sűrűség/TIN /alkin nitrogén/foszfor ; giliszta: Cu/Zn tartalom, szaporulat
Costs of the technology
SWOT (evalaution based on scores)
SWOT (evaluation in words)
A hagyományos földműveléssel szembeni erősségei:
- megváltozik a föld szerkezete, átjárhatóbbá válik a földigiliszták mozgása miatt
- magasabb foszfor és nitrogén tartalomhoz vezet a talajban, melyek fontos szerepet játszanak a növények növekedésében
- mivel nem alkalmaztak kémiai eredetű trágyákat a nitrogén, alkáli nitrogén, oldható foszfor, szabad kálium és szerves anyagok mennyisége nem csökkent olyan gyorsan
- a szarvasmarha trágyával és a szennyvíziszappal kezelt növények jobban növekedtek, mint a kontroll csoport
- jobb terméshozamot és nagyobb magtömeget értek el a kukoricánál
- a felhasznált tápanyagok nagy mértékben hasznosultak
- új szerves hulladék felhasználási technikát jelent
- a használt szennyvíziszappal a természetesnél lényegesen több nehézfém (cink, mangán, réz és ólom) került a talajba
- rosszabb terméshozamot értek el a búzánál
- télen a földigiliszták fenntartása nehézkes, mivel az aktivitásuk 15 és 25°C között a legmagasabb
- a szerves anyag megválasztásával optimalizálható a giliszták növekedése, melyeknek a 25:1-es szén:nitrogén arány a legmegfelelőbb (ehhez közel áll a szarvasmarha trágya és a szennyvíziszap)
- a tápanyag (foszfor, kálium és nitrogéntartalom) is jelentősen függ a felhasznált hulladéktól ( a gomba maradványok kevéssé alkalmasak)
- a giliszták megkötik a nehézfémek egy részét, másik részét pedig mineralizálják
-
- a szennyvízben található nehézfémek (cink, ólom, réz) felhalmozódhatnak
a növényekben, illetve azok magjában, melyekben akkumulálódva pedig akár az emberi tápcsatornába is bekerülhetnek
- a giliszták elvándorolnak a farmokról
Completed applications
Size of the treated area
- Agricultural
A kísérlet egy 3 éves periódust ölelt fel.
A téli időszak alatt (októbertől júniusig) 3 sor búzát ültetnek 15 cm-es sortávolsággal, az utolsó sor mellett van a 0,8 m-es tenyészetsor, majd ismét 3 sor búza, és így folytatva.
A nyári időszak alatt (júniustól októberig) 2 sor kukorica van ültetve 35 cm-es sortávolsággal, ezt követi a 0,8 m-es tenyészetsor, és ez ismétlődik megint.
A kísérlet során nem trágyáztak, nem öntöztek és nem szántották a területet.
A komoly fertőzések kezelésére biológiai peszticidekkel permeteztek.
Minden tenyészetsorhoz adtak szerves hulladékot és vizet a kísérlet ideje alatt.
Ha a földigiliszta egyedsűrűség túl magas volt, akkor fény extrakciós eljárással különítették el a felesleget.
Minden betakarítást követően a friss termény szárakkal befedték a gilisztákat, a régebbieket pedig a giliszták táplálására használták.
A kontroll sorok hagyományos földműveléssel voltak kezelve.
A kísérlet során mérték a betáplált szerves hulladék bomlási hatékonyságát, szén-nitrogén arányt a földben, a föld tömeg sűrűségét, a földben lévő összes oldott nitrogént, alkáli nitrogént, Olsen-foszfort, káliumot, szerves anyagokat, cinket és rezet, valamint a növények magasságát és leveleik nagyságát.
- Biological soil degradation
- Decrease in soil organic matter
Publications, references
- H. Deka, S. Deka, C.K. Baruah, J. Das, S. Hogue, N.S. Sarma, Vermicomposting of
distillation waste of citronella plant (Cymbopogon winterianus Jowitt.)
employing Eudrilus eugeniae, Bioresource Technology 102 (2011) 6944-6950.
- A. Yadav, V.K. Garg, Recycling of organic wastes by employing Eisenia fetida,
Bioresource Technology 102 (2011) 2874-2880
- M. Kumari, S. Kumar, R.S. Chauhan, K. Ravikanth, Bioconversion of herbal
industry waste into vermicompost using an epigeic earthworm Eudrilus
eugeniae, Waste Management & Research 29 (2011) 1205-1212.
- P.K. Srivastava, P.C. Singh, M. Gupta, A. Sinha, A. Vaish, A. Shukla, N. Singh,
- S.K. Tewari, Influence of earthworm culture on fertilization potential and
biological activities of vermicomposts prepared from different plant wastes,
Journal of Plant Nutrition and Soil Science 174 (2011) 420-429
- N.Q. Arancon, C.A. Edwards, P. Bierman, Influences of vermicomposts on field
strawberries: part 2. Effects on soil microbiological and chemical properties,
Bioresource Technology 97 (2006) 831-840
- N.Q. Arancon, C.A. Edwards, P. Bierman, C. Welch, J.D. Metzger, Influences of
vermicomposts on field strawberries: 1. Effects on growth and yields, Bio-
resource Technology 93 (2004) 145-153
- J. Nilsson, Vermiculture technology: earthworms, organic wastes, and envi-
ronmental management, Quarterly Review of Biology 86 (2011) 358-359
- H. Eijsackers, Earthworms as colonizers of natural and cultivated soil envi-
ronments, Applied Soil Ecology 50 (2011) 1-13
- F. Ponder, F.M. Li, D. Jordan, E.C. Berry, Assessing the impact of Diplocardia
ornata on physical and chemical properties of compacted forest soil in
microcosms, Biology and Fertility of Soils 32 (2000) 166-172
Pictures
