Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Kémiai degradáció
- Egyéb kémiai degradáció
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Kémiai degradáció
- Egyéb kémiai degradáció
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Kémiai degradáció
- Egyéb kémiai degradáció
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Egyéb degradáció
- Egyéb
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Egyéb degradáció
- Egyéb
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Egyéb degradáció
- Egyéb
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Egyéb degradáció
- Egyéb
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Egyéb degradáció
- Egyéb
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Technológiára vonatkozó információ
Faforgácsból készül bioszénnel történő kezelési technológiát alkalmaztak 3 különböző talajtípusra (Planosol/homokos vályog, Cambisol/agyagos vályog, Chernozem/iszapos vályog). Megvizsgálták, hogy a faforgács bioszén milyen hatással van a talaj, a talajból összegyűjtött csurgalékvíz és a talajokba ültetett mustár növényre, azok fizikai illetve kémiai paramétereire. Minden talajtípusnál kontroll mintát, illetve 1% és 3% (w/w) bioszénnel kezelt talajokat vontak be a vizsgálatba. A talajmintákat 0 és 7 hónappal a kísérlet kezdete után vették, a csurgalékvíz mintákat pedig a 0. és az 54. napon gyűjtötték be.
Természetes anyag használata talajjavításra, ugyanis a technológia faaprítékból készült bioszenet használ.
Technológia besorolása
- Talajjavítás bioszénnel
- Talajjavítás mezőgazdasági és erdészeti hulladékból készült bioszénnel
Technológia-monitoring
Al, Cd, Cu, Mn, Pb, As, B, Mo, Se,
EC, OC, DOC, növény által felvett fémtartalom
Technológia költségei
Figyelembe vettem, hogy a kísérlet időtartama 7 hónap , és a szilárd talajminták mérése ICP-MS-sel történt.
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
Viszonylag könnyen kialakítható és mérhető technológia, minimális energiaigény kell, nincsenek nagyobb költségek és munkagépek sem kellenek, túlzott emberi beavatkozást sem igényel, csak a fenntartásra kell figyelni. A technológia során a veszélyhelyzetek minimálisak. Sokoldalú javítási lehetőséget jelent, többféle talajban.
A nyomelemet kinyert növényt kezelni kell. A folyamat időigényes, ha eredményt akarunk felmutatni. Nem túl hatékony, kis koncentrációkat mozgat meg ez a technológia. Mindazonálltal, hogy nem túl bonyolult a technológia, odafigyelést igényel, a kezelni kívánt talajhoz kell igazítani, annak függvényében, hogy mit milyen paraméteren szeretnénk javítani.
A technológia szennyezőanyagok eltávolítására és talajjavításra is alkalmas.
A kationos nyomelemek mennyisége a csurgalékvízben lecsökken, az anionos nyomelemeké pedig megnövekedik.
Konkrét megvalósult alkalmazások
A kezelt terület mérete
- Mezőgazdasági
3 típusú mérsékelt égövi talajon vizsgálták, hogyan hat a bioszénből származó nyomelembevitel a talaj fizikai, kémiai tulajdonságaira, a talaj csurgalék nyomelem és oldott szerves széntartalmára és a talajon termesztett növény nyomelem akkumulációjára. A kationos nyomelem tartalom csökkenő tendenciát mutatott a faaprítékos bioszén alkalmazást követően a savas talajokon (Planosol és Cambisol), míg a semleges (Chernozem) talajt nem érintette. Ezzel ellentétben, az anionos nyomelem tartalom jobban oldhatóvá vált a növények számára, így a savas (Planosol) talajban kevesebb maradt. A mustár növénynél a Cd, Cu, Mn koncentráció lecsökkent és a Mo és B koncentráció megnövekedett főleg a savas talajban (Planosol). A semleges talajnak csak kis mértékben változtatta a pH értékét. Az anionos nyomelem kimosódás nagy esőzések után talajvízszennyezés kockázatát jelentheti.
Publikáció, referencia
Stefanie Kloss , Franz Zehetner , Eva Oburger, Jannis Buecker, Barbara Kitzler, Walter W. Wenzel, Bernhard Wimmer, Gerhard Soja: Trace element concentrations in leachates and mustard plant tissue (Sinapis alba L.) after biochar application to temperate soils, Science of the Total Environment 481 (2014) 498–508
Stefanie Kloss , Franz Zehetner , Eva Oburger, Jannis Buecker, Barbara Kitzler, Walter W. Wenzel, Bernhard Wimmer, Gerhard Soja: Trace element concentrations in leachates and mustard plant tissue (Sinapis alba L.) after biochar application to temperate soils, Science of the Total Environment 481 (2014) 498–508
Képek
