Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Mezőgazdasági talaj kezelése fa alapú bioszénnel
Technológia angol neve 
Trace element concentrations in leachates and mustard plant tissue after biochar application to temperate soils
Kifejlesztés országa 
Ausztria
A fejlesztés fázisa  
közvetlenül demonstráció előtt

A fejlesztés finanszírozása

Fejlesztési projekt neve, száma 
Austrian Research Promotion Agency, projekt kód: 825438
Fejlesztés kezdete 
2010
Fejlesztés befejezése 
2011
Alkalmazási kör
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 3. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
B, Al, Mn, Cu, As, Se, Mo, Cd, Pb tartalom változása mustárnövényben a kezelés hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 5. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Al, Cd, Cu, Mn, Pb tartalom változása csurgalékvízben bioszén kezelés hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
µg/L
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 2. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
NH4NO3-mal extrahálhatóB, Al, Mn, Cu, As, Se, Mo, Cd, Pb tartalom változása 3 féle talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
µg/kg
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 4. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
pH változás bioszénnel kezelt 3 talajtípusban a 0. és 7. hónapban
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 4. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
EC változás bioszénnel kezel 3 talajtípusban a 0. és a 7. hónapban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
μS cm−1
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 4. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Kation cserélő kapacitás változása bioszénnel kezelt 3 talajtípusban a 0 és a 7 hónapban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mmolc kg−1
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 4. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Szerves szén változása bioszén hatására 3 talajtípusban a 0. és a 7. hónapban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb
Egyéb talajromlási folyamat 
Adatok a 4. csatolmányban

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Oldott szerves szén a csurgalékban a bioszén kezelés hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg L−1
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telítetlen (teljes) talaj
Felszín alatti víz
Technológia típusa 
Kombinált
Technológia alapja 
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése 

Faforgácsból készül bioszénnel történő kezelési technológiát alkalmaztak 3 különböző talajtípusra (Planosol/homokos vályog, Cambisol/agyagos vályog, Chernozem/iszapos vályog). Megvizsgálták, hogy a faforgács bioszén milyen hatással van a talaj, a talajból összegyűjtött csurgalékvíz és a talajokba ültetett mustár növényre, azok fizikai illetve kémiai paramétereire. Minden talajtípusnál kontroll mintát, illetve 1% és 3% (w/w) bioszénnel kezelt talajokat vontak be a vizsgálatba. A talajmintákat 0 és 7 hónappal a kísérlet kezdete után vették, a csurgalékvíz mintákat pedig a 0. és az 54. napon gyűjtötték be.

A technológia újdonsága 

Természetes anyag használata talajjavításra, ugyanis a technológia faaprítékból készült bioszenet használ.

Technológia besorolása
A technológia típusa 
  • Talajjavítás bioszénnel
  • Talajjavítás mezőgazdasági és erdészeti hulladékból készült bioszénnel
Egyéb technológia 
Talajjavítás vegyes faaprítékból készített bioszénnel
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
pH
Kibocsátott víz/mosóvíz/szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja
Kation/anioncserélő kapacitás
Szervesanyag-tartalom
Egyéb technológiai paraméter 

Al, Cd, Cu, Mn, Pb, As, B, Mo, Se,
EC, OC, DOC, növény által felvett fémtartalom

Környezetmonitoring helye 
Telítetlen (teljes) talaj
Csurgalékvíz
Technológia költségei
Beruházási költség 
200.000 - 500.000 HUF
Fajlagos energia költség 
50 000 - 100 000 HUF
Fajlagos munkaerőköltség 
50 000 - 100 000 HUF
Fajlagos összköltség 
100 000 HUF felett
Költségszámítással kapcsolatos megjegyzések 

Figyelembe vettem, hogy a kísérlet időtartama 7 hónap , és a szilárd talajminták mérése ICP-MS-sel történt.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
3-közepes
Időigény 
2-nagy
Helyigény 
2-nagy
Munkaigény 
2-nagy
Felszerelés, műszerigény 
2-nagy
Szakember-igény 
1-nagyon nagy
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
4-nagy
Környezethatékonyság 
5-nagyon nagy
Költséghatékonyság 
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése 
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség 
nem
Alkalmazhatóság 
4-jó
Elérhetőség 
4-jó
Ismertség 
4-jó
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

Viszonylag könnyen kialakítható és mérhető technológia, minimális energiaigény kell, nincsenek nagyobb költségek és munkagépek sem kellenek, túlzott emberi beavatkozást sem igényel, csak a fenntartásra kell figyelni. A technológia során a veszélyhelyzetek minimálisak. Sokoldalú javítási lehetőséget jelent, többféle talajban.

Gyengeségek 

A nyomelemet kinyert növényt kezelni kell. A folyamat időigényes, ha eredményt akarunk felmutatni. Nem túl hatékony, kis koncentrációkat mozgat meg ez a technológia. Mindazonálltal, hogy nem túl bonyolult a technológia, odafigyelést igényel, a kezelni kívánt talajhoz kell igazítani, annak függvényében, hogy mit milyen paraméteren szeretnénk javítani.

Lehetőségek 

A technológia szennyezőanyagok eltávolítására és talajjavításra is alkalmas.

Veszélyek 

A kationos nyomelemek mennyisége a csurgalékvízben lecsökken, az anionos nyomelemeké pedig megnövekedik.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Lower Austria, Styria
Alkalmazás helye, ország 
Ausztria
Alkalmazás helye, város 
Ausztria
Alkalmazás kezdő időpontja 
2010
Alkalmazás befejező időpontja 
2011

A kezelt terület mérete

Mélység (m) 
0.30
Összefoglaló az alkalmazásról 

3 típusú mérsékelt égövi talajon vizsgálták, hogyan hat a bioszénből származó nyomelembevitel a talaj fizikai, kémiai tulajdonságaira, a talaj csurgalék nyomelem és oldott szerves széntartalmára és a talajon termesztett növény nyomelem akkumulációjára. A kationos nyomelem tartalom csökkenő tendenciát mutatott a faaprítékos bioszén alkalmazást követően a savas talajokon (Planosol és Cambisol), míg a semleges (Chernozem) talajt nem érintette. Ezzel ellentétben, az anionos nyomelem tartalom jobban oldhatóvá vált a növények számára, így a savas (Planosol) talajban kevesebb maradt. A mustár növénynél a Cd, Cu, Mn koncentráció lecsökkent és a Mo és B koncentráció megnövekedett főleg a savas talajban (Planosol). A semleges talajnak csak kis mértékben változtatta a pH értékét. Az anionos nyomelem kimosódás nagy esőzések után talajvízszennyezés kockázatát jelentheti.

Publikáció, referencia
Publikációk 

Stefanie Kloss , Franz Zehetner , Eva Oburger, Jannis Buecker, Barbara Kitzler, Walter W. Wenzel, Bernhard Wimmer, Gerhard Soja: Trace element concentrations in leachates and mustard plant tissue (Sinapis alba L.) after biochar application to temperate soils, Science of the Total Environment 481 (2014) 498–508

Referenciák 

Stefanie Kloss , Franz Zehetner , Eva Oburger, Jannis Buecker, Barbara Kitzler, Walter W. Wenzel, Bernhard Wimmer, Gerhard Soja: Trace element concentrations in leachates and mustard plant tissue (Sinapis alba L.) after biochar application to temperate soils, Science of the Total Environment 481 (2014) 498–508

Képek
A faforgács alapú bioszén hatása nyomelemekre talaj-víz-növény rendszerben
Nyomelem koncentrációk  3 különböző talajban a kezelések hatására
Mustár növény nyomelem koncentrációi bioszénnel kezelt talajon
A kezelt talajtípusok paramétereinek változása
AL, Cd, Cu, Mn tartalom változása bioszénnel kezelt  talajok csurgalékában
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1723
Bevivő 
Homolya Barnabás
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajjavítási technológia
Létrehozás 
2015-03-27
Módosítás 
2018-06-22