Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Biológiai degradáció
- Szervesanyag vesztés
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Biológiai degradáció
- Egyéb biológiai degradáció
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
A talaj szervesanyag tartalmának javítása érdekében pirolízis során (kb. 600°C) létrehozott lucfenyő alapú bioszenet alkalmaztak. Ezen felül földigilisztákon elkerülési teszteket végeztek a bioszén esetleges káros tulajdonságainak kiderítése céljából. A bioszenet egy 83%-ban homokot, 15%-ban iszapot és 2%-ban agyagot tartalmazó talajba keverték. A kísérleti talaj kémiai tulajdonságait megvizsgálták a bioszén bekeverése, majd annak elhelyezése után. A bioszenet a talaj felső 10 cm-vel keverték össze. Négyféle talajmintát vizsgáltak meg: bioszén-műtrágya, csak bioszén, csak műtrágya, kezeletlen; bioszén esetében 0 és 30 t szárazanyagtartalom/ ha−1, illetve szervetlen trágya hozzáadása esetén 0 és 361 kg/ ha−1. A mintákat 0-20 cm közötti mélységből vették ki; a K, P, Ca, Mg és S tartalmat ammónium-acetáttal, míg az ásványi nitrogén tartalmat 2 M-os KCl oldatban vonták ki.
A kísérletek során megvizsgálták a lucfenyő alapú bioszén hatásait a talaj javítása érdekében összehasonlítva a trágyázás hatásaival. Továbbá a földigilisztákkal végzett elkerülési tesztek bizonyították, hogy azokra nincs káros hatással; a bioszén elkerülését nem annak toxicitása okozza, hanem élettani, környezeti okai vannak.
- Talajjavítás bioszénnel
- Talajjavítás egyéb eredetű bioszénnel
összes szén tartalom, biomassza növekedés.
A bioszén árának becslése függhet: gyártás során milyen eljárást alkalmaztak, mekkora mennyiség lett előállítva, a kész termék szállítási költsége stb. Értéke 10.0000-150.000 HUF/ tonna körüli.
30*(125.000)+250.000= 4.000 000 ft/ha
A talaj kálium és szerves szén tartalma nő
A földigiliszták miatt a talaj szerkezete kedvező irányba változik (lazább szerkezet). A bioszén szerves anyagok mellékterméke
A bioszén hatékonysága függ a bioszén alapanyagától és a pirolízis technológiai paramétereitől, valamint a kezelt talajtípustól és a degradációs fokától
Bioszén előállítása költséges.
A giliszták a fémeket mineralizálják. További kutatás a bioszén elkerülés tényezői pontosabb ismerete érdekében, ezzel segítve a talajban élő fauna alkalmazkodását. A bioszén gyártásával hasznosíthatók az erdő- és mezőgazdálkodás biomassza hulladékai.
A bioszén nagyobb dózisban történő adagolása veszélyt jelenthet a talaj ökoszisztémára, ezért talajra alkalmazást megelőzően meg kell vizsgálni összetételét.
- Egyéb
A lucfenyő alapú bioszenet egy alapvetően savanyú homokos (83% tartalmú) talaj felső 10 cm-ben keverték be, majd vizsgálták annak ca, P, K, N, C, K és Mg tartalmát tavasszal és ősszel. A bioszén eredményeként megnőtt a talaj K, Mg, K és szerves C tartalma.
Priit Tammeorg, Tuure Parviainen, Visa Nuutinen, Asko
Simojoki, Elina Vaara, Juha Helenius: Effects of biochar
on earthworms in arable soil: avoidance test and field trial
in boreal loamy sand. Agriculture, Ecosystems and
Environment 191 (2014) 150–157
-ASTM D3175-02, 2002. Standard Test Method for Volatile Matter in the AnalysisSample of Coal and Coke. American Society for Testing and Materials, Con-shohocken, PA.
-Baumgartl, T., Koeck, B., 2004. Modeling volume change and mechanical propertieswith hydraulic models. Soil Sci. Soc. Am. J. 68, 57–65.
-Blouin, M., Hodson, M.E., Delgado, E.A., Baker, G., Brussaard, L., Butt, K.R., Dai, J.,Dendooven, L., Peres, G., Tondoh, J.E., Cluzeau, D., Brun, J.J., 2013. A review of earthworm impact on soil function and ecosystem services. Eur. J. Soil Sci. 64,161–182.
-Brockhoff, S.R., Christians, N.E., Killorn, R.J., Horton, R., Davis, D.D., 2010. Physicaland mineral-nutrition properties of sand-based turfgrass root zones amendedwith biochar. Agron. J. 102, 1627–1631.
-Busch, D., Kammann, C., Grünhage, L., Muller, C., 2011. Simple biotoxicity tests forevaluation of carbonaceous soil additives: establishment and reproducibility offour test procedures. J. Environ. Qual. 40, 1–10.
-Butt, K.R., Nieminen, M.A., Sirén, T., Ketoja, E., Nuutinen, V., 2005. Population andbehavioural level responses of arable soil earthworms to boardmill sludge appli-cation. Biol. Fertil. Soils 42, 163–167.
-Carlon, C. (Ed.), 2007. Derivation Methods of Soil Screening Values in Europe. AReview and Evaluation of National Procedures towards Harmonization. EUR22805-EN. European Commission, Joint Research Centre, Ispra, Italy, p. 306.
-Liang, B., Lehmann, J., Sohi, S.P., Thies, J.E., O’Neill, B., Trujillo, L., Gaunt, J., Solomon,D., Grossman, J., Neves, E.G., Luizão, F.J., 2010. Black carbon affects the cyclingof non-black carbon in soil. Org. Geochem. 41, 206–213.
-Liesch, A.M., Weyers, S.L., Gaskin, J.W., Das, K.C., 2010. Impact of two differentbiochars on earthworm growth and survival. Ann. Environ. Sci. 4, 1–9.