Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
A talaj javítására szolgáló szárított szennyvíziszaphoz Monterey-fenyőből készült bioszenet keverve vizsgálták liziméteres kísérletben a nitrát szennyvíziszapból való kioldódását a csurgalékvízbe, valamint az angolperjében, mint indikátornövényben található N koncentrációját. Az értékeket összehasonlították bioszén nélküli szárított szennyvíziszappal kezelt talajok eredményeivel, valamint a kontroll mintákkal. A szennyvíziszapot 600 illetve 1200 kg N/hektárral ekvivalens mennyiségben keverték az egyes talajokhoz, a bioszenet 100 t/ha-ral ekvivalens mennyiségben alkalmazták. Az ASL iszapos vályogtalaj az Ashley Dene bárányfarmról , a TSL iszapos vályogtalaj pedig a Lincoln egyetem tejgazdaságának legelőiről származik. A méréseket liziméterben végezték. A henger alakú lizimétereket megtöltötték az egyes talajtípusokkal, és csupán a felső 10cm-t keverték az adalékokkal, majd a legfelső réteget vetették be az angolperjével. A liziméter alján elvezették a csurgalékvizet, amit egy tartályban gyűjtöttek.
Az ASL kontroll talajból 7,1%-os volt a nitrogén vesztés kioldódás és növényi felvétel együttes hatására. Bioszén hatására a 600kg N/ha al kezelt ASL talaj 7,4%-os vesztesége 4,1%-ra csökkent. A TSL kontroll (kezeletlen) talajban a N-csökkenés 4,4% volt, a 600kg N/ha-al kezelt bioszén alkalmazással 5,7%-ról 3,9%-ra tudták csökkenteni a TSL talaj nitrogéntartalom csökkenését, továbbá a 1200kg N/ha kezelés esetén ez az érték 7,1%-ról 4,7%-ra csökkent, így azt lehet mondani, hogy a kezelés a csak 600kg N/ha-al kezelt ASL talaj esetén volt a leghatékonyabb, ahol 3,3%-kal csökkent a N tartalom, azonban a legkevesebbet a 600 kg N/ha és bioszénnel kezel TSL talajban csökkent a növény által felvehető N tartalom.
A nitrát-kioldódás csökkentésében jelentős eredmények születtek a bioszén alkalmazásával.
- Talajjavítás bioszénnel
- Talajjavítás mezőgazdasági és erdészeti hulladékból készült bioszénnel
Anyagköltség: a bioszén alapanyaga a faforgács: 7500 Ft/tonna. Egy hektárra 100 tonnnát alkalmazva 750 000 Ft+ bioszén előállításának költsége. A munkaerőköltségben szerepel a munkások bére, a szállítás költségei. A fajlagos költséget 1m2-re vonatkoztatva adtam meg. A beruházási költségben a legnagyobb tételek a monitoring rendszer kiépítése és az anyagköltség. Működtetési költséghez a monitoring rendszer üzemeltetésének költségeit soroltam egy évre vonatkoztatva.
A technológia előnye, hogy a kezelendő területnek csak a felső 10 cm-ét kell átmozgatni az adalékanyagok bekeveréséhez, így szabadföldön is könnyen alkalmazható hatékonyan, valamint a szennyvíziszap bekeveréssel összevonható a bioszén adagolás, így nem jelent plusz technológiai lépést. További előnye, hogy hulladékanyagot használunk, vegyi anyagot nem.
Az eredmények függnek az adott terület talajtípusától, esőzések mértékétől növényzettel való borítottságtól, domborzattól, kitettségtől.
A hozzáadott bioszénnel és szárított szennyvíziszappal kezelt talajok nitrogén körforgalomra gyakorolt hatása nem ismert, ezek megállapítása lehetőséget kínál a bioszén alkalmazásának optimalizálására.
A bioszénben esetlegesen megtalálható toxikus anyagok gátolhatják a talaj növényvilágának növekedését.
- Mezőgazdasági
Liziméterben 5 hónapon keresztül vizsgálták a nitrát kioldódását a különböző mennyiségben hozzáadott szárított szennyvíziszappal javított talajokból a talajvízbe. A kontroll mintához sem szannyvíziszapot, sem bioszenet nem adtak. A liziméterek felső 0,1m-ét kezelték, majd beültették angolperjével, amelyből kétszer betakarítva megállapították a N felvétel mértékét. A kísérlet eredménye, hogy a bioszenet sikeresen alkalmazták a nitrátkioldódás csökkentésére, valamint további előnye, hogy a keverék nagyobb hatékonysággal használható a degradálódott talaj javítására, mint a szárított szennyvíziszap önmagában, mivel nagyobb mennyiségben adható a talajhoz.
A szennyvíziszapot 600 illetve 1200 kg N/hektárral ekvivalens mennyiségben keverték az egyes talajokhoz, a bioszenet 100 t/ha-ral ekvivalens mennyiségben alkalmazták. Az ASL iszapos vályogtalaj az Ashley Dene bárányfarmról , a TSL iszapos vályogtalaj pedig a Lincoln egyetem tejgazdaságának legelőiről származik. A méréseket liziméterben végezték. A henger alakú lizimétereket megtöltötték az egyes talajtípusokkal, és csupán a felső 10cm-t keverték az adalékokkal, majd a legfelső réteget vetették be az angolperjével. A liziméter alján elvezették a csurgalékvizet, amit egy tartályban gyűjtöttek.
Az ASL kontroll talajból 7,1%-os volt a nitrogén vesztés kioldódás és növényi felvétel együttes hatására. Bioszén hatására a 600kg N/ha al kezelt ASL talaj 7,4%-os vesztesége 4,1%-ra csökkent. A TSL kontroll (kezeletlen) talajban a N-csökkenés 4,4% volt, a 600kg N/ha-al kezelt bioszén alkalmazással 5,7%-ról 3,9%-ra tudták csökkenteni a TSL talaj nitrogéntartalom csökkenését, továbbá a 1200kg N/ha kezelés esetén ez az érték 7,1%-ról 4,7%-ra csökkent, így azt lehet mondani, hogy a kezelés a csak 600kg N/ha-al kezelt ASL talaj esetén volt a leghatékonyabb, ahol 3,3%-kal csökkent a N tartalom, azonban a legkevesebbet a 600 kg N/ha és bioszénnel kezel TSL talajban csökkent a növény által felvehető N tartalom.
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
Knowles, O.A., Robinson, B.H., Contangelo, A., Clucas,
L. 2011. Biochar for the mitigation of nitrate leaching
from soil amended with biosolids. Science of the Total
Environment 409, 3206-3210.
Knowles, O.A., Robinson, B.H., Contangelo, A., Clucas,
L. 2011. Biochar for the mitigation of nitrate leaching
from soil amended with biosolids. Science of the Total
Environment 409, 3206-3210.