Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Compulsory sheet of the technology
Financing of the project
Application sphere
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
Information on the technology
A talaj javítására szolgáló szárított szennyvíziszaphoz Monterey-fenyőből készült bioszenet keverve vizsgálták liziméteres kísérletben a nitrát szennyvíziszapból való kioldódását a csurgalékvízbe, valamint az angolperjében, mint indikátornövényben található N koncentrációját. Az értékeket összehasonlították bioszén nélküli szárított szennyvíziszappal kezelt talajok eredményeivel, valamint a kontroll mintákkal. A szennyvíziszapot 600 illetve 1200 kg N/hektárral ekvivalens mennyiségben keverték az egyes talajokhoz, a bioszenet 100 t/ha-ral ekvivalens mennyiségben alkalmazták. Az ASL iszapos vályogtalaj az Ashley Dene bárányfarmról , a TSL iszapos vályogtalaj pedig a Lincoln egyetem tejgazdaságának legelőiről származik. A méréseket liziméterben végezték. A henger alakú lizimétereket megtöltötték az egyes talajtípusokkal, és csupán a felső 10cm-t keverték az adalékokkal, majd a legfelső réteget vetették be az angolperjével. A liziméter alján elvezették a csurgalékvizet, amit egy tartályban gyűjtöttek.
Az ASL kontroll talajból 7,1%-os volt a nitrogén vesztés kioldódás és növényi felvétel együttes hatására. Bioszén hatására a 600kg N/ha al kezelt ASL talaj 7,4%-os vesztesége 4,1%-ra csökkent. A TSL kontroll (kezeletlen) talajban a N-csökkenés 4,4% volt, a 600kg N/ha-al kezelt bioszén alkalmazással 5,7%-ról 3,9%-ra tudták csökkenteni a TSL talaj nitrogéntartalom csökkenését, továbbá a 1200kg N/ha kezelés esetén ez az érték 7,1%-ról 4,7%-ra csökkent, így azt lehet mondani, hogy a kezelés a csak 600kg N/ha-al kezelt ASL talaj esetén volt a leghatékonyabb, ahol 3,3%-kal csökkent a N tartalom, azonban a legkevesebbet a 600 kg N/ha és bioszénnel kezel TSL talajban csökkent a növény által felvehető N tartalom.
A nitrát-kioldódás csökkentésében jelentős eredmények születtek a bioszén alkalmazásával.
Technology classification
- Soil amelioration with biochar
- Soil amelioration with biochar from agricultural and forestry waste
Technology-monitoring
Costs of the technology
Anyagköltség: a bioszén alapanyaga a faforgács: 7500 Ft/tonna. Egy hektárra 100 tonnnát alkalmazva 750 000 Ft+ bioszén előállításának költsége. A munkaerőköltségben szerepel a munkások bére, a szállítás költségei. A fajlagos költséget 1m2-re vonatkoztatva adtam meg. A beruházási költségben a legnagyobb tételek a monitoring rendszer kiépítése és az anyagköltség. Működtetési költséghez a monitoring rendszer üzemeltetésének költségeit soroltam egy évre vonatkoztatva.
SWOT (evalaution based on scores)
SWOT (evaluation in words)
A technológia előnye, hogy a kezelendő területnek csak a felső 10 cm-ét kell átmozgatni az adalékanyagok bekeveréséhez, így szabadföldön is könnyen alkalmazható hatékonyan, valamint a szennyvíziszap bekeveréssel összevonható a bioszén adagolás, így nem jelent plusz technológiai lépést. További előnye, hogy hulladékanyagot használunk, vegyi anyagot nem.
Az eredmények függnek az adott terület talajtípusától, esőzések mértékétől növényzettel való borítottságtól, domborzattól, kitettségtől.
A hozzáadott bioszénnel és szárított szennyvíziszappal kezelt talajok nitrogén körforgalomra gyakorolt hatása nem ismert, ezek megállapítása lehetőséget kínál a bioszén alkalmazásának optimalizálására.
A bioszénben esetlegesen megtalálható toxikus anyagok gátolhatják a talaj növényvilágának növekedését.
Completed applications
Size of the treated area
Volume of the moved phase
- Agricultural
Liziméterben 5 hónapon keresztül vizsgálták a nitrát kioldódását a különböző mennyiségben hozzáadott szárított szennyvíziszappal javított talajokból a talajvízbe. A kontroll mintához sem szannyvíziszapot, sem bioszenet nem adtak. A liziméterek felső 0,1m-ét kezelték, majd beültették angolperjével, amelyből kétszer betakarítva megállapították a N felvétel mértékét. A kísérlet eredménye, hogy a bioszenet sikeresen alkalmazták a nitrátkioldódás csökkentésére, valamint további előnye, hogy a keverék nagyobb hatékonysággal használható a degradálódott talaj javítására, mint a szárított szennyvíziszap önmagában, mivel nagyobb mennyiségben adható a talajhoz.
A szennyvíziszapot 600 illetve 1200 kg N/hektárral ekvivalens mennyiségben keverték az egyes talajokhoz, a bioszenet 100 t/ha-ral ekvivalens mennyiségben alkalmazták. Az ASL iszapos vályogtalaj az Ashley Dene bárányfarmról , a TSL iszapos vályogtalaj pedig a Lincoln egyetem tejgazdaságának legelőiről származik. A méréseket liziméterben végezték. A henger alakú lizimétereket megtöltötték az egyes talajtípusokkal, és csupán a felső 10cm-t keverték az adalékokkal, majd a legfelső réteget vetették be az angolperjével. A liziméter alján elvezették a csurgalékvizet, amit egy tartályban gyűjtöttek.
Az ASL kontroll talajból 7,1%-os volt a nitrogén vesztés kioldódás és növényi felvétel együttes hatására. Bioszén hatására a 600kg N/ha al kezelt ASL talaj 7,4%-os vesztesége 4,1%-ra csökkent. A TSL kontroll (kezeletlen) talajban a N-csökkenés 4,4% volt, a 600kg N/ha-al kezelt bioszén alkalmazással 5,7%-ról 3,9%-ra tudták csökkenteni a TSL talaj nitrogéntartalom csökkenését, továbbá a 1200kg N/ha kezelés esetén ez az érték 7,1%-ról 4,7%-ra csökkent, így azt lehet mondani, hogy a kezelés a csak 600kg N/ha-al kezelt ASL talaj esetén volt a leghatékonyabb, ahol 3,3%-kal csökkent a N tartalom, azonban a legkevesebbet a 600 kg N/ha és bioszénnel kezel TSL talajban csökkent a növény által felvehető N tartalom.
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
Description of environmental risk
Publications, references
Knowles, O.A., Robinson, B.H., Contangelo, A., Clucas,
L. 2011. Biochar for the mitigation of nitrate leaching
from soil amended with biosolids. Science of the Total
Environment 409, 3206-3210.
Knowles, O.A., Robinson, B.H., Contangelo, A., Clucas,
L. 2011. Biochar for the mitigation of nitrate leaching
from soil amended with biosolids. Science of the Total
Environment 409, 3206-3210.