Silózás

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveSilózás
Technológia angol neve
Ensilage/silage
Kifejlesztés országa
Magyarország
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Fejlesztés kezdete
1900
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
hulladék tömege
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
t
Alapanyag (hulladék) homogenitására vonatkozó információk
Termék
Minőségileg elfogadható alapanyag szennyezettség leírása (a konkrét gyártás/feldolgozás körülményei között)

Endoszulfán

Minőségileg elfogadható alapanyag szennyezettség mértéke (a konkrét gyártás/feldolgozás körülményei között)
0.2 mg/kg
Minőségileg elfogadható alapanyag szennyezettség leírása, szennyező komponensek is, a konkrét végtermék használata szempontjából

Kadmium

Minőségileg elfogadható alapanyag szennyezettség mértéke, szennyező komponensek is, a konkrét végtermék használata szempontjából
1 mg/kg
Minimális gazdaságos üzemeltetési kapacitás
35 t/ha
Maximális gazdaságos üzemeltetési kapacitás
50 t/ha
Kezelhető hulladék halmazállapota
Szilárd
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Kémiai
Biológiai
Termikus
A technológia általános ismertetése

A silózott kukorica egy mezőgazdasági termék. A learatott/ledarált kukoricát silókban, levegőtől elzárva erjesztik. Ezalatt vegyes mikrobakultúra szaporodik el (többnyire tejsavbajtériumok és élesztők) benne, megemelkedik a nyersanyag fehérjetartalma és lecsökken a pH értéke. A silózott kukorica legnagyobb felhasználási területe az állati takarmányozás, de a csökkenő állatállomány, illetve magas nitrogéntartalma miatt egyéb hasznosítására is van mód.

A technológia újdonsága

Nem kell a talajba forgatni az összes kukoricaszárat.

A technológia típusa
  • Biológiai technológiák
  • Silózás
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Hőmérséklet
pH
Egyéb technológiai paraméter

mikroorganizmusok alkalmazása (tejsavbaktériumok)

Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Felszín alatti víz
Felszíni víz
Csurgalékvíz
Levegő
Utómonitoring időtartama
elfogyasztásig, max. 18 hónap
Beruházási költség
200 - 500.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
0 - 500 HUF
Fajlagos energia költség
0 - 500 HUF
Fajlagos anyagköltség
2 000 - 5 000 HUF
Fajlagos munkaerőköltség
1 000 - 2 000 HUF
Fajlagos összköltség
5 000 - 10 000 HUF
Költség
4-kicsi
Időigény
2-nagy
Helyigény
1-nagyon nagy
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
3-közepes
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
igen
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
5-kiváló
Erősségek

A takarmány ellátását a szarvasmarha állománynak teljes mértékben biztosítják, mert a silókban hosszabb távon is eltarthatóak a takarmányok. A talajnak sem tesz jót ha sok szárat forgatunk belé, ez a silózással kiváltható.

Gyengeségek

Ha valamit nem a kellő szaktudással végzünk a silózásnál, akkor az egész takarmányunkat ki lehet dobni, amivel meg fog rohadni, penészesedni. Ez az eset akkor fordul elő ha nem kellően takarjuk le a siló tetejét és a levegővel, vízzel érintkezik a takarmányunk pl.a kitárolás folyamán.

Lehetőségek

Csőfóliás silózás

Veszélyek

Talaj termőerejének elvesztése/csökkenése, a levegő szennyezettsége nőni fog a még több gép használata miatt (káros anyag kibocsátás megnő), a biomassza égetés elterjedésével lehet, hogy nem lesz alapanyag a silózáshoz.

A terület neve
Lajosmizse
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Lajosmizse
Alkalmazás kezdő időpontja
1993
Alkalmazás fázisa
Rutin
Hosszúság (m)
60.00
Szélesség (m)
2.00
Levegő (m3)
0.00
Víz (m3)
0.00
Talaj (m3)
0.00
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Egyéb területhasználat
raktárhelység
A szennyezettség eredete
permetszerek vagy a talajba bekerülő szennyezők melyet felvesz a növén
Összefoglaló az alkalmazásról

Azért előnyösebb fóliatömlőben silózni a takarmányokat, mert az anaerob körülmények tökéletesebben és gyorsabban teremthetőek meg. A betárolási kapacitása is igen magas, melynek értéke akár 70-100 tonna/h is lehet. Egy 60 m hosszú fóliatömlő 2-4 munkaóra alatt tölthető meg kukorica zúzalékkal.A silózás helye tetszőlegesen választható meg, azaz mobil rendszer.

Hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek
Publikációk

Láng István és Társai (1985) A biomassza hasznosításának lehetőségei
www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2002-ev/03-marcius/agrarag-09…
Komonyi Éva: Mezőgazdasági Alapismeretek (Beszámoló)

Adatlap azonosító (eredeti)
893
Bevivő
Veres Nóra
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladékkezelési technológia
Létrehozás
Módosítás