Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Technológiára vonatkozó információ
A szennyvíziszapok komposztálása a szennyvíziszap olyan minőségjavulásával jár együtt, amely megkönnyíti a későbbi mezőgazdasági felhasználását, mivel a komposztálás során a szennyvíziszap szerves anyagai stabil, humuszszerű termékké alakulnak. A szennyvíziszapok azonban önmagukban nem alkalmasak komposzt készítésére, ezért a kedvező C/N arány és nedvességtartalom beállítása céljából különböző struktúranyagot (szalma, fűrészpor, fanyesedék) kell hozzáadni. A szennyvíziszapok komposztálása rendszerint aerob folyamat, amit prizmákban erre a célra kijelölt komposztáló telepen valósítanak meg. Az aerob körülmények fenntartása azért is szükséges, mert így a komposztálás során magas hőmérséklet érhető el és a szagképződés is minimalizálható. Higiéniai szempontból kívánatos, hogy a komposztálás során a hőmérséklet több napon keresztül meghaladja a 60-65 °C-ot, mert ezen a hőmérsékleten az iszapban előforduló legtöbb patogén szervezet elpusztul.A komposztálási folyamat végterméke a humuszhoz hasonló szennyvíziszap komposzt ugyanúgy hasznosítható, mint más anyagokból készült komposztok - pl. szántóföldi hasznosítás esetén is.
A technológia fejlesztés során annak a lehetőségét vizsgálták, hogy a sokáig alkalmazott faapríték milyen módon helyettesíthető egyéb mezőgazdaságban képződő melléktermékek (pl. kukoricaszár, mely teljesen újszerű kezdeményezés) felhasználásával.
Technológia besorolása
- Biológiai technológiák
- Komposztálás (aerob lebontás)
Technológia-monitoring
Beltartalom vizsgálatok
Technológia költségei
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
A kommunális szennyvíziszapok ártalmatlanításának környezetvédelmi szempontból leginkább elfogadott módja a komposztálás és az iszapkomposzt mezőgazdasági vagy rekultivációs célú hasznosítása. Egyszerre két hulladék válik hasznosíthatóvá. a technológia előnye, hogy a folyamat relatíve rövid idő alatt (a komposztálás ciklusideje 14 nap megy végbe, szagtalanul), a folyamat végén jól rostálható, kedvező konzisztenciájú, kellemetlen szagoktól mentes termék képződött.
A szennyvíziszapból készült komposztok mezőgazdasági felhasználása hatósági engedélyköteles tevékenység. A szennyvíziszap és a mezőgazdasági hulladékok keverési arányának beállítására előkísérletekre van szükség.
A kész komposztok beltartalmi összetételük alapján mezőgazdasági felhasználásra alkalmasak.
A szennyvíziszapokból készült komposztok mezőgazdasági felhasználását elsősorban nehézfémtartalmuk korlátozza.
Konkrét megvalósult alkalmazások
- Ipari
Az 1:1 arányú szennyvíziszap és repceszalma, búzaszalma vagy kukoricaszár keverékkel készült komposztok magas nedvességtartalmúak maradtak, nehezen rostálhatók. Az 1:3 keverési aránnyal készült komposztban túl sok maradt az el nem bomlott szalma. A kirostált anyag szalmás volt, illetve kevés volt a kirostálható komposzt.Az elvégzett kísérletek eredményei szerint legkedvezőbb keverési arányt mindhárom melléktermék esetében az 1 rész szennyvíziszaphoz adagolt 2 rész térfogatarányú szalma adta.
A 2009-ben végzett előzetes vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált szennyvíziszap komposztok nem tartalmaznak a mezőgazdasági felhasználást kizáró koncentrációban nehézfémeket. Hg, Mo és Se esetében a koncentráció egyik mintában sem érte el a kimutathatósági határt.
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek
Publikáció, referencia
Kulcsár László, Potyondi László, Kovács Tibor, Mészáros Imre: Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával
www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/word/kulcsar_laszlo.doc
Képek
