Szennyvíziszap komposztálása mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával

Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group

Organisation/Data provider's nameBudapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Name of contact
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Telephone/fax
+36-1-4632347
Technology Hungarian nameSzennyvíziszap komposztálása mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával
Technology name
Composting of sewage sludge with agriculturalt waste
Country of origin
Magyarország (Sopron)
Stage of development
under demonstration
Name and number of the project
BAROSS-ND07-ND-INRG5-07-2008-0052
Start of the development
2009
Name of the National Programme
Baross Gábor Program
EWC code of waste
  • 02 WASTES FROM AGRICULTURE, HORTICULTURE, AQUACULTURE, FORESTRY, HUNTING AND FISHING, FOOD PREPARATION AND PROCESSING
  • 02 01 wastes from agriculture, horticulture, aquaculture, forestry, hunting and fishing
  • 02 01 03 plant-tissue waste
Other waste or by-product
repceszalma, búzaszalma, kukoricaszár
Information on the homogeneity of the raw-material (waste)
Product
EWC code of waste
  • 19 WASTES FROM WASTE MANAGEMENT FACILITIES, OFF-SITE WASTE WATER TREATMENT PLANTS AND THE PREPARATION OF WATER INTENDED FOR HUMAN CONSUMPTION AND WATER FOR INDUSTRIAL USE
  • 19 08 wastes from waste water treatment plants not otherwise specified
  • 19 08 05 sludges from treatment of urban waste water
Information on the homogeneity of the raw-material (waste)
Blend
Consistency of treatable waste
Solid
Technology type
simple
Basis of the technology
Biological
Ecological
Thermal
Technology description

A szennyvíziszapok komposztálása a szennyvíziszap olyan minőségjavulásával jár együtt, amely megkönnyíti a későbbi mezőgazdasági felhasználását, mivel a komposztálás során a szennyvíziszap szerves anyagai stabil, humuszszerű termékké alakulnak. A szennyvíziszapok azonban önmagukban nem alkalmasak komposzt készítésére, ezért a kedvező C/N arány és nedvességtartalom beállítása céljából különböző struktúranyagot (szalma, fűrészpor, fanyesedék) kell hozzáadni. A szennyvíziszapok komposztálása rendszerint aerob folyamat, amit prizmákban erre a célra kijelölt komposztáló telepen valósítanak meg. Az aerob körülmények fenntartása azért is szükséges, mert így a komposztálás során magas hőmérséklet érhető el és a szagképződés is minimalizálható. Higiéniai szempontból kívánatos, hogy a komposztálás során a hőmérséklet több napon keresztül meghaladja a 60-65 °C-ot, mert ezen a hőmérsékleten az iszapban előforduló legtöbb patogén szervezet elpusztul.A komposztálási folyamat végterméke a humuszhoz hasonló szennyvíziszap komposzt ugyanúgy hasznosítható, mint más anyagokból készült komposztok - pl. szántóföldi hasznosítás esetén is.

Description of the novelty of the technology

A technológia fejlesztés során annak a lehetőségét vizsgálták, hogy a sokáig alkalmazott faapríték milyen módon helyettesíthető egyéb mezőgazdaságban képződő melléktermékek (pl. kukoricaszár, mely teljesen újszerű kezdeményezés) felhasználásával.

Class of the technology
  • Biological technologies
  • Composting
Other technology
Szennyvíziszap komposztálás
Technological parameters
Material consumption
Biological activity
Temperature
Other
Other technological parameter

Beltartalom vizsgálatok

Monitored environmental element
Unsaturated (whole) soil
Leachate
Capital costs
200 - 400 Euro
Specific total costs
0 - 2 Euro
Costs
4-low
Time requirement
4-low
Space requirement
3-medium
Workload requirement
4-low
Equipment, apparata requirement
3-medium
Qualified labour
3-medium
Environmental risk and workplace risks
4-low
Ability to meet the target value
4-high
Environmental efficiency
4-high
Cost efficiency
4-good
Generation of any recyclable byproduct
no
Generation of any byproduct to be treated
no
Automation/remote control
yes
Feasibility
4-good
Availability
4-good
Well known
4-good
Strengths

A kommunális szennyvíziszapok ártalmatlanításának környezetvédelmi szempontból leginkább elfogadott módja a komposztálás és az iszapkomposzt mezőgazdasági vagy rekultivációs célú hasznosítása. Egyszerre két hulladék válik hasznosíthatóvá. a technológia előnye, hogy a folyamat relatíve rövid idő alatt (a komposztálás ciklusideje 14 nap megy végbe, szagtalanul), a folyamat végén jól rostálható, kedvező konzisztenciájú, kellemetlen szagoktól mentes termék képződött.

Weaknesses

A szennyvíziszapból készült komposztok mezőgazdasági felhasználása hatósági engedélyköteles tevékenység. A szennyvíziszap és a mezőgazdasági hulladékok keverési arányának beállítására előkísérletekre van szükség.

Possibilities

A kész komposztok beltartalmi összetételük alapján mezőgazdasági felhasználásra alkalmasak.

Threats

A szennyvíziszapokból készült komposztok mezőgazdasági felhasználását elsősorban nehézfémtartalmuk korlátozza.

Site name
Sopron városi szennyvíztisztító telep
Location of the application, country
Magyarország
Location of the application, town and/or region
Sopron
Start date of the application
2009
End date of the application
2009
Application stages
Demonstration
Landuse
  • Industrial
Other landuse
Szennyvíztisztító
Summary of the charasteristic parameters of application

Az 1:1 arányú szennyvíziszap és repceszalma, búzaszalma vagy kukoricaszár keverékkel készült komposztok magas nedvességtartalmúak maradtak, nehezen rostálhatók. Az 1:3 keverési aránnyal készült komposztban túl sok maradt az el nem bomlott szalma. A kirostált anyag szalmás volt, illetve kevés volt a kirostálható komposzt.Az elvégzett kísérletek eredményei szerint legkedvezőbb keverési arányt mindhárom melléktermék esetében az 1 rész szennyvíziszaphoz adagolt 2 rész térfogatarányú szalma adta.
A 2009-ben végzett előzetes vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált szennyvíziszap komposztok nem tartalmaznak a mezőgazdasági felhasználást kizáró koncentrációban nehézfémeket. Hg, Mo és Se esetében a koncentráció egyik mintában sem érte el a kimutathatósági határt.

Waste
EWC code of waste
  • 19 WASTES FROM WASTE MANAGEMENT FACILITIES, OFF-SITE WASTE WATER TREATMENT PLANTS AND THE PREPARATION OF WATER INTENDED FOR HUMAN CONSUMPTION AND WATER FOR INDUSTRIAL USE
  • 19 08 wastes from waste water treatment plants not otherwise specified
  • 19 08 05 sludges from treatment of urban waste water
EWC code of waste
  • 02 WASTES FROM AGRICULTURE, HORTICULTURE, AQUACULTURE, FORESTRY, HUNTING AND FISHING, FOOD PREPARATION AND PROCESSING
  • 02 01 wastes from agriculture, horticulture, aquaculture, forestry, hunting and fishing
  • 02 01 02 animal-tissue waste
Other waste or by-product
repceszalma, búzaszalma, kukoricaszár
References

Kulcsár László, Potyondi László, Kovács Tibor, Mészáros Imre: Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával
www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/word/kulcsar_laszlo.doc

Datasheet id (original)
900
Creator
Tóth Irén
Status
Verified
Adatlap típusaWaste treatment technology
Létrehozás
Módosítás