Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- fémek
A stabilizálószerek immobilizáló hatásának vizsgálatára a talajokat kútgyűrűből kialakított, vízgyűjtő drénnel ellátott és szabadföldön elhelyezett liziméterekbe töltjük. A természetes esővíz és egyéb környezeti hatások pl. hőmérséklet változása éri a rendszert, ezáltal valósabb képet kapunk a természetben lejátszódó folyamatokról, mint a laboratóriumi kísérletekben, ugyanakkor egyszerűbb és olcsóbb kivitelezni, mint egy pilot méretű szabadföldi kísérletet. Analitikai módszerrel mérhető a csurgalékvíz toxikus fém tartalma.
Alkalmazható fémmel szennyezett talajok stabilizációjának vizsgálatára.
A különböző fémek kimutatási határai.
A liziméterek ki vannak téve az időjárás hatásainak, ezért állandó karbantartást igénylenek.
A kúfenékgyűrűket fa emelvényre helyeztük. A gyűrű oldalát kifúrták, majd az aljába egy drén csövet helyeztek el, melyet geotextiliával vontak be. A furaton átvezették a cső végét, amire egy műanyag könyökelemet ragasztottak. A könyökelem különböző szűkítőkön keresztül egy sima locsolócsőben végződött. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert a gyűjtőedény (műanyag kanna) és a kifolyó csonk között flexibilis kapcsolat szükséges. Ezáltal lehet a gyűjtőt eltávolítani a csonk alól mintavétel céljából. A drén csövet először 15 cm vastagon kőzúzalékkal fedték be. Erre azért volt szükség, hogy a vizsgálandó talaj ne tömítse el a cső perforációit. A zúzalékra ezután 2-3 cm homokréteget helyeztek, majd erre töltötték rá a bekevert talajt. A gyűrűt megközelítőleg 0,34 m3 talaj és adalékanyag keverékkel töltötték fel. A kannákból meghatározott időközönként mintát vettek, a csurgalékminták kémiai analízisre kerültek.
A mérés erőssége, hogy a kivitelezési költsége viszonylag alacsony, a mintavétel is sokszor elég, ha havonta egyszer/kétszer történik. A felszerelés műszerigénye nagyon kicsi, és maga a műtárgy is nehezen megrongálható. Szakember nem szükséges sem a műtárgy összeállításánál, sem a mintavételnél. Jó a környezeti realitása, könnyen megoldható a vízgyűjtés, és előnye a nagyobb léptékű szabadföldi kísérletekkel szemben, hogy olcsóbb és kisebb a helyigénye, így több kísérlet és akár több párhuzamos is indítható egyszerre.
Helyhez kötött, ugyanis csak akkor van értelme a kísérletnek, ha az adott környezetben állítjuk fel a lizimétereket. Ugyanis, tájegységekre változó az esővíz mennyisége és pH-ja is. Ha nem esik elég eső, akkor probléma lehet a csurgalékvíz mennyiségével is, ebben az esetben locsolni kell a mintákat.
A fémek stabilizációjának vizsgálata mellett bármilyen egyéb talajremediációs technológia léptéknövelt modellezésére alkalmas, ahol fontos az átfolyó víz minőségének vizsgálata.
Nagyobb esőzések esetén, ha nem megfelelő méretű a mintavételi edény, kifolyhat a csurgalékvíz, ezért állandó odafigyelést, karbantartást igényel. A nem megfelelően rögzített vízgyűjtő edények felborulhatnak, így nagyobb mennyiségű szennyezett csurgalékvíz folyhat ki a talajba.
A szabadföldi liziméterek alkalmazása a technológiai kísérletek léptéknövelése során kiválóan alkalmazhatóak, hiszem olcsóbbak és kisebb helyigényűek, mint a szabadföldi kísérletek, ezért több adalékanyag is kipróbálható, illetve a párhuzamos méréseknek is lehetőséget nyújt, ugyanakkor környezeti realitása nagyobb, mint a laboratóriumi kísérleteknek, hiszen a természetes hatások érik a talajt, illetve nagyobb mennyiséget tudunk vizsgálni, ami az inhomogenitásból eredő hatásokat csökkenti.
Feigl Viktória, Tuba Dániel: Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata liziméteres kísérletben, MOKKA projekt tanulmány
Feigl, V., Anton, A., Fekete, F., Gruiz, K. (2008) Combined chemical and phytostabilisation of metal polluted soil – from microcosms to field experiments, Conference Proceedings CD of Consoil 2008, Theme E, 823–830
Gergely Felicián: Toxikus fémekkel szennyezett hordalékok, talajok és meddőanyagok kémiai stabilizációja (Diplomamunka)
Tatáról, Oroszlányból és Visontáról származtak pernyék, melyeket stabilizálószerként alkalmaztunk fémmel szennyezett patak hordalékra és bányabérci meddőanyagra. A pernye hozzáadására a fémek koncentrációja jelentősen csökkent egy év elteltével a kontroll mintához képest. Az arzén esetén azt figyeltük meg, hogy (mivel a pH nő a hozzáadott pernyék hatására) az arzén koncentrációja a csurgalékvízben nőtt, ugyanis ez a toxikus elem a lúgosabb pH-n mobilizálódik.
