Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- fémek
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
A Lakanen-Erviö (L-E) által javasolt és publikált ammóniumacetát és EDTA tartalmú kivonószer főként ionosan kötött fémeket von ki a talajból, egy olyan mozgékony fémfrakciót, mellyel a növényi gyökerek általi mobilizálást lehet modellezni és azt a hányadot kivonni, melyet potenciálisan felvehetnek a növények. Ilyenformán ez a kivonat az aktuális toxicitás jellemzését szolgálhatja. Alkalmas tehát olyan toxikus fémtartalmak meghatározására, melyek kioldódnak az L-E oldószerelegyben.
Alkalmazása olyan toxikus fémek meghatározására, melyek az EDTA és ammónium hidroxid összekeverésével kapott puffer hatására kioldódnak a talajból. Jól reprodukálható kémiai modell, melynek extraháló-képessége közel áll a növényi gyökerek extrahálóképességéhez.
Csak olyan fémekre alkalmazható, melyik L-E-ban oldódnak. Korlátai azonosak a kémiai modellek általános korlátaihoz: eredményük nem mindig függ össze a sztenderdizált biotesztek eredményével és főként nem az egyedi talaj-növény párok eredményével.
Kivonóoldat készítése:
1000cm3-s mérőlombikba bemérünk 5,85 g EDTE-t, 25% (m/m) 35 cm3 ammónium-hidroxidot és kb.400 cm3 vizet. Az EDTE teljes feloldódása után hozzámérünk 57 cm3 ecetsavat és további 400 cm3 vizet. Az oldat pH-ját 4,65+-0,05-re állítjuk 3M-os ecetsavoldattal vagy NH4OH-dal, majd a térfogatot 1000 cm3-re egészítjük.
Talajkivonat készítése: Műanyag rázópalackba teszünk 5,0 g talajmintából, amit előkészítettünk majd hozzáadunk 50 cm3 kivonóoldatot, ezután a palackokat lezárva fogótárba helyezzük és körforgó rázógépen 1 óráig rázatjuk. Eztán a taljszuszpenziót redős szűrőpapíron leszűrjük, az első 10 cm3-nyi részletet elöntjük, és a szűrlet főtömegéből végezzük a kémiai analízist
Fémanalízis: ICP-AES méréssel történik
Egy analitikai laboratórium fel van szerelve azokkal a berendezésekkel és eszközökkel, melyek szükségesek, így nincs elvileg nincs külön beszerzési költség, csak az oldószereket kell megvenni hozzá. Nem tart hosszú ideig sem a kivonóoldat sem a talajkivonat elkészítése. Jól kioldja az adott toxikus fémeket, azonos talaj esetében jól reprodukálható.
Bizonyos fémek nem extrahálhatóak vele, ilyen például a higany és az ón. A talajkivonattal összekötött ICP-AES mérésnél sokszor zavarnak be egyéb elemek, így a kimutatási határok széles tartományban ingáznak (Zn 0,005-As 0,1). Az oldószerek költségei jelentősek lehetnek.
Kémiai modellként nehezen interpretálható, ez korlátozza használhatóságát.
A fémek növények általi felvételének előrejelzésére alkalmas kémiai modell. Kiegészítő növényi akkumulációs vizsgálattal összevetve jobban interpretálhatóak az eredmények. Fémmel szennyezett talaj spontán és technológiai stabilizációjának követésére alkalmas, elsősorban más kivonási eljárásokkal és biológiai tesztekkel integráltan.
Az eredmények felhasználásakor integrált értékelés javasolt, önmagában az LE kivonat fémtartalom eredménye nehezen interpretálható és félreértésekre adhat okot, rossz döntéshez vezethet.
Munkahelyi: figyelni kell, hogy a felhasznált vegyszerek ne kerüljenek közvetlenül a környezetbe, bőrre.
A növényi fémfelvétellel összehasonlítva nagymértékű eltéréseket tapasztaltunk mindkét irányban. Az eredmények kockázatfelméréshez való felhasználásakor figyelembe kell tehát venni hogy ez a kivonat nem követi a konzervatív szabályt, azt, hogy a kémiai modellnek és az ezen alapuló becslésnek pesszimistának kell lennie. Tehát téves negatív eredményt adhat.
MSZ 20135:1999
A kivonási technikát stabilizáción alapuló talajremediáció követésére és értékelésére alkalmaztuk. A stabilizáló szerek hatását integrált fizkai-kémiai és biológiai teszteléssel mértük. Eltérő pH-jú oldószersorozattal (lúgos kivonószer, víz, híg sav, LE, királyvíz)extraháltuk a stabilizált talajt annak megállapítására, hogy a stabilizálószer hatása irreverzibis-e és milyen mértékben.
A fémek megoszlása a Dunai üledék szilárd fázisa és pórusvize között nagyban függ az üledék textúrájától, pH és redox potenciál értékétől. A különféle kivonószerek és a biotesztek között nincs összhang, a kémiai modell csak egy-két fém esetén alkalmazható a környezeti kockázatok leírására. Sokfémes szennyezettség és nagy mátrixhatás esetén nem.