Ugrás a tartalomra

Talaj dehidrogenáz enzimaktivitásának kvantitatív mérése

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neveTalaj dehidrogenáz enzimaktivitásának kvantitatív mérése
Módszer angol neve
Quantitative determination of dehydrogenase enzyme activity in soil
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Módszerre vonatkozó információk
A módszer típusa
Egyéb
Egyéb típus
Enzimaktivitás talajban
Mért végpont
Toxicitás teszteknél
Légzés: O2 fogyasztás, CO2 termelés, enzimaktivitások, ATP termelés
Egyéb teszt típusnál
dehidrogenáz enzim aktivitása
Teszt végpontja
ED20 / ED50 (Effective Dose)
LD20 / LD50 (Lethal Dose)
NOEC / NOEL No Observed Effects Concentration / Level
Gátlási %
Egyéb
Alkalmazott fajok száma
Több fajt alkalmazó teszt
Egyéb fajok száma
Talajmikroorganizmusok
Tesztorganizmus
Talajmikroflóra
Expozíciós szcenárió
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
Teszt időtartama
Rövid idejű = akut
A módszer méréstechnikai jellemzése
Reprodukálhatóság (%)
70.00
Szórás (%)
20.00
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Klórfenolok
  • 4-monoklórfenol
Alsó határ
10.00 mg/kg
Felső határ
1 000.00 mg/kg
Reprodukálhatóság (%)
80.00
Szórás (%)
20.00
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • dízelolaj
Alsó határ
1 000.00 mg/kg
Felső határ
30 000.00 mg/kg
Reprodukálhatóság (%)
70.00
Szórás (%)
20.00
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • egyéb kőolaj származék
Alsó határ
1 000.00 mg/kg
Felső határ
30 000.00 mg/kg
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
steril fülke (lamináris box), termosztát, autokláv, rázógép, spektrofotométer
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
általános mikrobiológiai laboratóriumi eszközök (normál lombik, Erlenmeyer lombik, pipetta, mérleg)
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez
trifenil-fromazán standard
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
trifenil-tetrazólium-klorid, TRIS-HCl puffer, aceton
Mennyi mintát igényel
5-10 g talaj
Hány alkalmazásra képes egy ember, egy munkanap alatt, egy készülékkel
50
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Mikrobiológiai laboratórium
Kivitelezés költségei
A berendezés becsült ára
10.000 HUF alatt
Munkaerőköltség/mérés
500 - 1 000 HUF
Összes költség/mérés
5 000 - 10 000 HUF
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A szerves anyagok aerob mikrobiális lebontása a biológiai membránokhoz kötött elektrontranszfer láncon keresztül történik. A légzési lánc valamelyik enzimének aktivitását megmérve információhoz juthatunk a sejt energiatermeléséről. Ez az alapja a dehidrogenáz enzimaktivitás mérésnek.
A dehidrogenáz enzimaktivitás méréshez trifenil-tetrazólium-klorid (TTC) mesterséges elektronakceptort használunk. A dehidrogenáz emzim a TTC-t trifenil-formazánná (TPF) redukálja. A reakció mértéke kolorimetriásan meghatározható.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

A talaj általános állapotának felmérése, biológiai aktivitás vizsgálata. Szennyezett talajok esetén a környezet spontán kialakult bontóképességének, biodegradációs potenciáljának bizonyítása és mértékének kimérése. Adaptációs folyamatok követése. Talajremediáció követése. Technológiai beavatkozások követése.

A módszer korlátai

A fény befolyásolja a színes termék képződését, zavaró hatású lehet. Ezért fénytől elzárva kell végezni a tesztet.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

A mérés menete:
Elkészítjük a reagenseket és a standard trifenil-formazán (TPF) koncentráció-sort (kalibrációs sor).
- Tris-HCl puffer: 12,1 g Tris (hidroximetil)-aminometánt feloldunk 700 ml desztillált vízben, majd sósavval beállítjuk a pH-t 7,4-re és desztillált vízzel kiegészítjük 1000 ml-re.
- Trifenil-tetrazólium-klorid (TTC) oldat: 80 ml Tris pufferben feloldunk 1,5 g talajt, majd kiegészítjük 100 ml-re ugyanazzal a pufferrel.
- TPF standard oldat: 50 mg TPF –t feloldunk 80 ml acetonban, majd acetonnal kiegészítjük 100 ml-re.
- TPF standard sor: a TPF standard oldatból 0,5, 1,0, 2,0, 3,0, 4,0, 5,0 ml-t pipettázunk 50 ml-es mérőlombikokba, hozzáadunk 8,3 ml Tris puffert, majd acetonnal kiegészítjük 50 ml-re. A kalibrációs sor optikai denzitását megmérjük 546 nm-en, és elkészítjük a kalibrációs egyenest.
Ezt követően a nedves talajokból 5 g-ot, és a TTC oldatból 5 ml-t bemérünk egy-egy mérőedénybe, majd 24 órán keresztül 30 oC-on rázatjuk 100-150 rpm-el. A vak mintában csak 5 ml Tris van TTC nélkül. Az inkubáció után minden mintához 40 ml acetont adunk, majd tovább rázatjuk 2 órán át. Az aceton kioldja a keletkezett TPF-t. Ezután a talajszuszpenziót leszűrjük, és a tiszta szűrlet optikai denzitását mérjük 546 nm-en a vakkal szemben. A kapott abszorbancia értékek ismeretében a kalibrációs egyenesről leolvassuk a koncentrációkat, majd egységnyi talajdózisra megadjuk a a keletkezett TPF mennyiségét.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
3-közepes
Időigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
3-közepes
Igényeknek megfelelő pontosság
3-közepes
Reprodukálhatóság
4-jó
Költséghatékonyság
3-közepes
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
4-jó
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

A talaj biológiai aktivitását jól jellemző, rutinszerűen alkalmazható teszt.
A módszer több célra használható, így a szennyezett talaj saját aktivitása, nem szennyezett talaj válasza szennynezőanyagok különböző koncentációira, koncentrációsorára, beavatkozások hatásának mérése.

Gyengeségek

A kvantitatív eredmény (dehidrogenáz aktivitás) mögött álló diverzitás-változások nem érzékelhetőek, illetve azok azonosítására kiegészítő mikrobiológiai vizsgálatok szükségesek.

Lehetőségek

Direkt kontakt toxicitási teszt fejleszthető belőle, ami azt jelenti, hogy talajszuszpenzió vagy zagy is tesztelhető.
Az eredmények interpretálására gátlási %, talajh koncentrációsorozat tesztelésével ED20 vagy ED50, NOEL vagy LOEL érték is kimérhető. Az így kapott talaj dózis értékek egy ismert szennyezőanyag-koncentrációval összehasonlítva koncentráció-egyenértékben is kifejezhetőek.

Veszélyek

Az eredmények megfelelő értékelése, interpretációja körültekintést igényel.

Egyéb információk, referenciák
Lényeges szempontok, érdekességek, saját megjegyzések

Az itt ismertetett módszerrel rokon, de nem kvantitatív metodika magyar szabvány (MSZ-08-1721/3-86) szerint kivitelezett változatát a MOKKA adatbázis 179 sz. adatlapja ismerteti.

Publikációk

Molnár, M., Fenyvesi, É., Gruiz, K., Illés, G., Nagy, ZS., Hajdu, C. and Kánnai P. (2009) Laboratory testing of biodegradation in soil: a comparison of chemical and biological methods, In: Land Contamination & Reclamation (Eds. Gruiz, K. and Meggyes, T.), 17 (3–4), pp. 497–510, EPP Publications Limited, UK

Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2009
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Talaj általános jellemzése
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
Környezeti probléma, amelyre a módszert alkalmazták (régi)
Környezetmonitoring: A technológia alatt: biomonitoring és integrált monitoring a kibocsátások figyelésére
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Az alkalmazás tanulságai

4-klórfenollal 10, 100 és 1000 ppm koncentrációkban szennyezett talajmikrokozmoszokban modelleztük a természetes szennyezőanyag-csökkenést (Natural Attenuation) és követtük a talajokban folyó biodegradációs folyamatokat.
A talaj dehidrogenáz enzimaktivitása jól mutatta a nagymértékben szennyezett (1000 ppm) talaj toxikus hatását a talaj mikroflórájára a szennyezést követően, valamint a kevésbé szennyezett talajokban a mikroflóra adaptálódását. Ugyanakkor a dehidrogenáz enzimaktivitás alakulása jól szemléltette a talajban zajló ellentétes irányú folyamatokat is: hozzáférhetőség-növekedés, mobilizáció és biodegradáció.

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
361
Bevivő
Molnár Mónika
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás