Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
A módszer fő adatlapja
Módszerre vonatkozó információk
Mért végpont
A módszer méréstechnikai jellemzése
Mérési tartomány
Kivitelezés feltételei
Kivitelezés költségei
A módszer részletes ismertetése
A módszer újdonsága, hogy a Collembolával végzett mortalitási (túlélési) teszthez képest egy érzékenyebb, szubletális mérési végpontot alkalmazó tesztmódszer. A módszerrel vizsgálható a talaj, mint élőhely állati tesztorganizmusok számára. Az állatok többsége a tesztedényben arra az oldalra megy, ahol számára kedvezőbbek az élőhely tulajdonságai.
A módszer használható szennyezett talajok vizsgálatára, ahol a szennyezőanyag még nem okozza az állatok pusztulását, de már élőhelyként az állatok nem kedvelik, elkerülik. Ekkor az állatok száma a szennyezetlen kontroll talajon nagyobb, mint a szennyezett talajon. Adalékanyagok talajjavító hatása is vizsgálható, ekkor a javítószerrel kezelt talajt a kezeletlen kontrollhoz képest jobban kedvelik az állatok.
A módszer szórása nagy, mivel az állatok eleinte véletlenszerűen mozognak a két térrész között. Ezért legalább öt párhuzamos mérésre van szükség. A Collembolák visszaszámolása során legalább 20 perc várakozási (keverési) idő szükséges, hogy az állatok a felszínre bukkanjanak. Erősen toxikus mintákra nem használható, mert az állatok elpusztulnak.
Egy kör alapú 135x45 mm-es műanyag edénybe az edény feléhez illő műanyag elválasztó behelyezése után oldalanként 30-30 g szárított, porított, szitált talajmintát teszünk. Az elválasztó eltávolítása után megnedvesítjük a talajokat oldalanként 7,5 ml csapvízzel. Végül oldalanként 10-10 db hasonló korú felnőtt Folsomia candida állatot helyezünk el az edénybe speciális átrakó segítségével. Az edényt lezárjuk, majd két nap teljes sötétségben szobahőmérsékleten való inkubációt követően felnyitjuk, gyorsan behelyezzük az elválasztót és az edényt megtöltjük csapvízzel. A talajokat üvegbottal alaposan átkeverjük, majd a víz felszínére felúszó állatokat megszámoljuk mindkét oldalon. Minden mintával öt párhuzamos mérést végezünk. Az elkerülést a következő módon számítjuk a felúszó állatok számából: Elkerülés(%)= (Kontroll-Minta)/Összes*100
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
A talaj, mint élőhely vizsgálatára kevés gyors és egyszerű környezettoxikológiai tesztmódszer létezik, ennek hiányát pótolja a módszer. A módszer könnyen kivitelezhető bármely laboratóriumban vagy akár laboratórium nélkül, egyszerű minta előkészítést igényel, eszközigénye kicsi, szaktudást csak kis mértékben igényel, az eredmények könnyen számíthatóak és értékelhetőek. Koncentrációtól függő hatások is kimutathatóak.
A módszer szórása nagy, így legalább öt párhuzamos alkalmazása javasolt. A pontos mennyiségű állat behelyezése és visszaszámlálása türelmet és precizitást igényel. Nagy toxicitású mintákra nem alkalmas, mert az állatok elpusztulnak, így az elkerülési hatása nem mérhető.
Speciálisan erre a célra gyártott edényekkel a módszer pontosabbá tehető. A felöntőfolyadék festésével (pl. tinta) az állatok számlálhatósága javítható.
Az állatok véletlenszerű mozgása miatt (pl. kontroll mintákon) az eredmény torzulhat, ezért körültekintően kell eljárni az értékelés során.
Egyéb információk, referenciák
Vincze Zsolt: Bioszénnel kezelt talaj mint élőhely – Módszerfejlesztés és környezettoxikológiai vizsgálatok, Szakdolgozat, BME ABÉT, 2015
ISO 17512-2:2011: Avoidance test for determining the quality of soils and effects of chemicals on behaviour -- Part 2: Test with collembolans (Folsomia candida)
Natal-da-Luz, T., J.B. Amorim, M., Römbke, J., Sousa, J. P., (2007) Avoidance tests with earthworms and springtails: Defining the minimum exposure time to observe a significant response. Ecotoxicology and Environmental Safety, 71 (2) 545–551
Domene, X.,Hanley, K., Enders, A., Lehmann, J. (2015) Short-term mesofauna responses to soil additions of corn stover biochar and the role of microbial biomass. Applied Soil Ecology, 89 10–17
Konkrét megvalósult alkalmazások
A bioszénnel kezelt savanyú homoktalajon 0,1-5% bioszén mennyiségben a Folsomia candida nem mutatott elkerülést a kezeletlen savanyú homoktalajhoz képest.
Kadmiummal mesterségesen szennyezett talajon 240 ppm Cd koncentrációnál 20%-os, míg 480 ppm Cd koncentrációnál 40%-os elkerülést mutatott a tesztorganizmus.