Collembola elkerülési teszt

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Módszer neveCollembola elkerülési teszt
Módszer angol neve
Collembola avoidance test
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Szabványosított?
igen
Szabvány száma
ISO 17512-2:2011
Fejlesztési projekt neve, száma
Terra Preta project, HU09-0029-A1-2013
A módszer típusa
Egyéb
Egyéb típus
Elkerülési teszt
Egyéb teszt típusnál
Elkerülés
Teszt végpontja
Egyéb
Egyéb végpont
Elkerülési %
Alkalmazott fajok száma
Egy fajt alkalmazó teszt
Tesztorganizmus
Állat
Expozíciós szcenárió
Szárazföldi élőhelyek jellemzése
Teszt időtartama
Rövid idejű = akut
Szórás (%)
25.00
Szelektivitás
Nem szelektív
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
Kör alakú edény felénél elválasztóval
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
Collembola átrakó, termosztát
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez
Szennyezetlen vagy kezeletlen kontroll talaj
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
Csapvíz talaj nedvesítéséhez
Mennyi mintát igényel
5×30 g minta + 5×30 g kontroll
Hány alkalmazásra képes egy ember, egy munkanap alatt, egy készülékkel
20
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Egyéb laboratórium
Egyéb laboratórium típus
Általános
A berendezés beszerzési ára
10.000 HUF alatt
A berendezés becsült ára
10.000 HUF alatt
Munkaerőköltség/mérés
500 - 1 000 HUF
Összes költség/mérés
1 000 - 2 000 HUF
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A módszer újdonsága, hogy a Collembolával végzett mortalitási (túlélési) teszthez képest egy érzékenyebb, szubletális mérési végpontot alkalmazó tesztmódszer. A módszerrel vizsgálható a talaj, mint élőhely állati tesztorganizmusok számára. Az állatok többsége a tesztedényben arra az oldalra megy, ahol számára kedvezőbbek az élőhely tulajdonságai.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

A módszer használható szennyezett talajok vizsgálatára, ahol a szennyezőanyag még nem okozza az állatok pusztulását, de már élőhelyként az állatok nem kedvelik, elkerülik. Ekkor az állatok száma a szennyezetlen kontroll talajon nagyobb, mint a szennyezett talajon. Adalékanyagok talajjavító hatása is vizsgálható, ekkor a javítószerrel kezelt talajt a kezeletlen kontrollhoz képest jobban kedvelik az állatok.

A módszer korlátai

A módszer szórása nagy, mivel az állatok eleinte véletlenszerűen mozognak a két térrész között. Ezért legalább öt párhuzamos mérésre van szükség. A Collembolák visszaszámolása során legalább 20 perc várakozási (keverési) idő szükséges, hogy az állatok a felszínre bukkanjanak. Erősen toxikus mintákra nem használható, mert az állatok elpusztulnak.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

Egy kör alapú 135x45 mm-es műanyag edénybe az edény feléhez illő műanyag elválasztó behelyezése után oldalanként 30-30 g szárított, porított, szitált talajmintát teszünk. Az elválasztó eltávolítása után megnedvesítjük a talajokat oldalanként 7,5 ml csapvízzel. Végül oldalanként 10-10 db hasonló korú felnőtt Folsomia candida állatot helyezünk el az edénybe speciális átrakó segítségével. Az edényt lezárjuk, majd két nap teljes sötétségben szobahőmérsékleten való inkubációt követően felnyitjuk, gyorsan behelyezzük az elválasztót és az edényt megtöltjük csapvízzel. A talajokat üvegbottal alaposan átkeverjük, majd a víz felszínére felúszó állatokat megszámoljuk mindkét oldalon. Minden mintával öt párhuzamos mérést végezünk. Az elkerülést a következő módon számítjuk a felúszó állatok számából: Elkerülés(%)= (Kontroll-Minta)/Összes*100

Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
4-kicsi
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
5-nagyon kicsi
Szakember-igény
5-nagyon kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
4-jó
Igényeknek megfelelő pontosság
3-közepes
Reprodukálhatóság
4-jó
Költséghatékonyság
5-kiváló
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
3-közepes
Ismertség
2-gyenge
Erősségek

A talaj, mint élőhely vizsgálatára kevés gyors és egyszerű környezettoxikológiai tesztmódszer létezik, ennek hiányát pótolja a módszer. A módszer könnyen kivitelezhető bármely laboratóriumban vagy akár laboratórium nélkül, egyszerű minta előkészítést igényel, eszközigénye kicsi, szaktudást csak kis mértékben igényel, az eredmények könnyen számíthatóak és értékelhetőek. Koncentrációtól függő hatások is kimutathatóak.

Gyengeségek

A módszer szórása nagy, így legalább öt párhuzamos alkalmazása javasolt. A pontos mennyiségű állat behelyezése és visszaszámlálása türelmet és precizitást igényel. Nagy toxicitású mintákra nem alkalmas, mert az állatok elpusztulnak, így az elkerülési hatása nem mérhető.

Lehetőségek

Speciálisan erre a célra gyártott edényekkel a módszer pontosabbá tehető. A felöntőfolyadék festésével (pl. tinta) az állatok számlálhatósága javítható.

Veszélyek

Az állatok véletlenszerű mozgása miatt (pl. kontroll mintákon) az eredmény torzulhat, ezért körültekintően kell eljárni az értékelés során.

Publikációk

Vincze Zsolt: Bioszénnel kezelt talaj mint élőhely – Módszerfejlesztés és környezettoxikológiai vizsgálatok, Szakdolgozat, BME ABÉT, 2015

ISO 17512-2:2011: Avoidance test for determining the quality of soils and effects of chemicals on behaviour -- Part 2: Test with collembolans (Folsomia candida)

Natal-da-Luz, T., J.B. Amorim, M., Römbke, J., Sousa, J. P., (2007) Avoidance tests with earthworms and springtails: Defining the minimum exposure time to observe a significant response. Ecotoxicology and Environmental Safety, 71 (2) 545–551

Domene, X.,Hanley, K., Enders, A., Lehmann, J. (2015) Short-term mesofauna responses to soil additions of corn stover biochar and the role of microbial biomass. Applied Soil Ecology, 89 10–17

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2015
Alkalmazási terület
Talaj általános jellemzése
Szárazföldi ökoszisztéma jellemzése
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Technológiamonitoring
Egyéb környezeti probléma
Talajjavító adalékanyag javító hatásának mérése
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhelyek jellemzése
Szárazföldi élőhely: ökoszisztéma
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Az alkalmazás tanulságai

A bioszénnel kezelt savanyú homoktalajon 0,1-5% bioszén mennyiségben a Folsomia candida nem mutatott elkerülést a kezeletlen savanyú homoktalajhoz képest.

Vegyi anyag, amelyre a módszert alkalmazták
Nem vegyi anyag
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2015
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
Szennyezőanyag és környezet kölcsönhatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Káros hatások mérése
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhelyek jellemzése
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
Szárazföldi élőhely: ökoszisztéma
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Az alkalmazás tanulságai

Kadmiummal mesterségesen szennyezett talajon 240 ppm Cd koncentrációnál 20%-os, míg 480 ppm Cd koncentrációnál 40%-os elkerülést mutatott a tesztorganizmus.

Vegyi anyag, amelyre a módszert alkalmazták
kadmium
Adatlap azonosító (eredeti)
1776
Bevivő
Feigl Viktória
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás