Földigiliszta elkerülési teszt

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neve 
Földigiliszta elkerülési teszt
Módszer angol neve 
Earthworm avoidance test
A fejlesztés fázisa  
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Szabványosított? 
igen
Szabvány száma 
ISO 17512-1:2008
Fejlesztési projekt neve, száma 
Terra Preta projekt, HU09-0029-A1-2013
Módszerre vonatkozó információk
A módszer típusa 
Egyéb
Egyéb típus 
Elkerülési teszt

Mért végpont

Egyéb teszt típusnál 
Elkerülés
Teszt végpontja 
Egyéb
Egyéb végpont 
Elkerülési %
Alkalmazott fajok száma 
Egy fajt alkalmazó teszt
Tesztorganizmus 
Állat
Expozíciós szcenárió 
Szárazföldi élőhelyek jellemzése
Teszt időtartama 
Rövid idejű = akut
A módszer méréstechnikai jellemzése
Szórás (%) 
8.00
Szelektivitás 
Nem szelektív
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer 
Műanyag edény elválasztóval
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez 
Kontroll talaj
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez 
Csapvíz talaj nedvesítéséhez
Mennyi mintát igényel 
3×200 g talajminta és 3×200 g kontroll talaj
Hány alkalmazásra képes egy ember, egy munkanap alatt, egy készülékkel 
20
Milyen szintű az adatfeldolgozás 
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez 
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez 
Egyéb laboratórium
Egyéb laboratórium típus 
Általános
Kivitelezés költségei
A berendezés beszerzési ára 
10.000 HUF alatt
A berendezés becsült ára 
10.000 HUF alatt
Munkaerőköltség/mérés 
500 - 1 000 HUF
Összes költség/mérés 
500 - 1 000 HUF
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával 

A módszer újdonsága, hogy a gilisztával (Eisenia fetida) végzett mortalitási (túlélési) teszthez képest egy érzékenyebb, szubletális mérési végpontot alkalmazó tesztmódszer. A módszerrel vizsgálható a talaj, mint élőhely állati tesztorganizmusok számára. Az állatok többsége a tesztedényben arra az oldalra megy, ahol számára kedvezőbbek az élőhely tulajdonságai.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai 

A módszer használható szennyezett talajok vizsgálatára, ahol a szennyezőanyag még nem okozza az állatok pusztulását, de már élőhelyként az állatok nem kedvelik, elkerülik. Ekkor az állatok száma a szennyezetlen kontroll talajon nagyobb, mint a szennyezett talajon. Adalékanyagok talajjavító hatása is vizsgálható, ekkor a javítószerrel kezelt talajt a kezeletlen kontrollhoz képest jobban kedvelik az állatok.

A módszer korlátai 

Erősen toxikus mintákra nem használható, mert az állatok elpusztulnak.

Van-e protokoll 
igen
Részletes protokoll 

A teszt során egy 140x100x75 mm-es műanyag edény egyik felére 200 g kontroll talajt, míg a másik felére 200 g vizsgálandó talaj töltünk. A talajokat a víztartóképességük 60%-ára nedvesítjük, majd az edényt lyuggatott fedéllel lezárva 24 órán keresztül szobahőmérsékleten sötét helyen tároljuk a talajok kondícionálása céljából. Ezzel egy időben a tesztállatokat (Eisenia fetida) is előkészítjük. A fenntartó közegből (marhatrágya) kiválasztott felnőtt egyedeket egy lezárható tetejű műanyag dobozba tesszük 24 órára, hogy a bélrendszerük kiürüljön. Az állatok kiszáradásának elkerülése érdekében a dobozt két réteg átnedvesített szűrőpapírral béleljük ki. A talaj és az állatok előkészítését követően az edénybe 6 db felnőtt egyedet teszünk középre, majd ismét lezárjuk az edényt, és sötétben szobahőmérsékleten inkubáljuk 5 napig. A 2. nap elteltével az elvesztett nedvességet pótoljuk. A teszt kiértékeléséhez megszámoljuk az állatok egyedszámát az edény két oldalán. Abban az esetben, ha egy állat középen volt található, mindkét oldalra 0,5-nek számítjuk. Az elkerülést a következő módon számítjuk az állatok darabszámából: Elkerülés(%)= (Kontroll-Minta)/Összes*100

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
5-nagyon kicsi
Időigény 
4-kicsi
Munkaigény 
3-közepes
Felszerelés, műszerigény 
5-nagyon kicsi
Szakember-igény 
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás 
4-jó
Igényeknek megfelelő pontosság 
4-jó
Reprodukálhatóság 
4-jó
Költséghatékonyság 
5-kiváló
Alkalmazhatóság 
4-jó
Elérhetőség 
3-közepes
Ismertség 
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

A talaj, mint élőhely vizsgálatára kevés gyors és egyszerű környezettoxikológiai tesztmódszer létezik, ennek hiányát pótolja a módszer. A módszer könnyen kivitelezhető bármely laboratóriumban vagy akár laboratórium nélkül, egyszerű minta előkészítést igényel, eszközigénye kicsi, szaktudást csak kis mértékben igényel, az eredmények könnyen számíthatóak és értékelhetőek. Koncentrációtól függő hatások is kimutathatóak.

Gyengeségek 

Nagy toxicitású mintákra nem alkalmas, mert az állatok elpusztulnak, így az elkerülési hatása nem mérhető.

Veszélyek 

Az állatok véletlenszerű mozgása miatt (pl. kontroll mintákon) az eredmény torzulhat, ezért körültekintően kell eljárni az értékelés során. Ha nem kedvelik a talajt, akkor az állatok az edény falához húzódnak ki.

Egyéb információk, referenciák
Publikációk 

Vincze Zsolt: Bioszénnel kezelt talaj mint élőhely – Módszerfejlesztés és környezettoxikológiai vizsgálatok, Szakdolgozat, BME ABÉT, 2015

ISO 17512-1:2008: Avoidance test for determining the quality of soils and effects of chemicals on behaviour -- Part 1: Test with earthworms (Eisenia fetida and Eisenia andrei)

Natal-da-Luz, T., J.B. Amorim, M., Römbke, J., Sousa, J. P., (2007) Avoidance tests with earthworms and springtails: Defining the minimum exposure time to observe a significant response. Ecotoxicology and Environmental Safety, 71 (2) 545–551

Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország 
Magyarország
Alkalmazás helye, város 
Budapest
Alkalmazás éve 
2015
Alkalmazási terület 
Talaj általános jellemzése
Szárazföldi ökoszisztéma jellemzése
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták 
Kibocsátások monitoringja
Egyéb környezeti probléma 
Talajjavító adalékanyag javító hatásának mérése
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták 
Szárazföldi élőhelyek jellemzése
Szárazföldi élőhely: ökoszisztéma
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták 
Telített talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Az alkalmazás tanulságai 

Bioszénnel kezelt savanyú homoktalajon a földigiliszták (Eisenia fetida) preferenciát mutatnak a bioszénnel kezelt talaj irányába: 0,5% bioszén esetén 90%-os preferenciát, 1% bioszén esetén 35%-os preferenciát.

Vegyi anyag, amelyre a módszert alkalmazták 
Nem vegyi anyag
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1777
Bevivő 
Feigl Viktória
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Biológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás 
2016-01-15
Módosítás 
2018-06-22