Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 04 cukorgyártási hulladékok
- 02 04 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A cukorrépát alapos mosás után a köztes tárolóból viszik a feldolgozáshoz. A vágógépek a répát háztető formájú szeletekre aprítják, amelyek cukortartalma 16 és 20% között van. A cukrot a szeletből ellenáramú forró vízzel (kb.70°C) oldják ki - a szeletet a vízárammal szemben alulról felfelé továbbítják. Nyerslé keletkezik. Ez a répában lévő cukor 98 százalékát valamint a szerves és szervetlen anyagokat (ún. nem-cukrok) tartalmazza. A nyerslében lévő nem-cukor anyagokat saját mészkemencében előállított anyagokkal - mész és széndioxidgáz - megkötik és kiválasztják. A kicsapatható és oldhatatlan nem-cukor anyagokat és a meszet szűrőberendezéseken szűrik ki. A szűrletet híglének, a szűrés után visszamaradó anyagot mésziszapnak nevezik. A híglevet többfokozatú sűrítéssel főzik be. A magasnyomású kazánokban előállított gőzzel turbógenerátorokat hajtanak meg, amellyel áramot fejlesztenek. A turbina fáradt gőzét technológiai gőzként a bepárló állomások fűtésére használják. A sűrűlevet a főzőkészülékekben vákuum alatt tovább sűrítik. A kristályosítást finomra őrölt cukor hozzáadásával (oltással) indítják. A további sűrítés során a kristályok a kívánt szemcsenagyságig növekednek. A cukorkristályokat centrifugálással választják le a szörptől. A leválasztott szörpöt további kristályosítási folyamatnak vetik alá. Az így nyert kristályos cukor fehérnek tűnik. A fehércukor szacharóztartalma legalább 99,7%. A fennmaradó rész nedvesség. A fehércukrot légáramban szárítják, hűtik, és silóban tárolják, majd a háztartási illetve ipari igényeknek megfelelően csomagolják. Az utolsó kristályosítási fokozat leválasztott szörpjét melasznak nevezik. A melasz tartalmazza a répából ki nem oldott cukrot (kb. 6-9%) és számos oldható nem-cukor anyagot is.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- klór/klorid
- Nem vegyi anyag
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
50% szacharóz, 30% nemcukor anyag
A nagy cukortartalmú melasz a környezetbe kerülve vízben jól oldódik, könnyen biodegradálódik, a mikroorganizmusok növekedését stimulálja.
Állaga miatt töményen ragacsos, és emiatt töményen gátolja a víz és levegő szabad mozgását.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Takarmányozás (felhasználási arány kb. 60%);
Fermentációs eljárásokban (felhasználás arány kb. 40%):etanol, sütőélesztő, glicerin, tejsav, citromsav előállításához
Gyimesi J, Sólyom L. Élesztő- és szeszipari kézikönyv. Mezőgazdasági kiadó, 1979.; Olbrich H. The molasses. Berlin, 1963.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Nincs káros hatása, sokkal inkább serkentő és egyéb pozitív hatással bír.
hagyományos értelemben nem minősítik veszélynek azt, hogy könnyen biodegradálódik, igen értékes tápanyag a mikroorganizmusok számára. Ennek következtében a környezetbe kikerülve eltolja a fajeloszlást a cukrokat és könnyen metabolizálható fehérjéket hasznosítható mikroorganizmusoknak előnyt biztosítva. Ez azt jelenti, hogy a környezetben megnövekedett aerob biodegradáció, anaerob erjedés vagy rothadás folyamatai indulhatnak meg, a megfelelő mikroorganizmusok relatív arányának és a rájuk alapuló táplálékláncok megnövekedésével.
Potenciális használat talajra
Elvileg igen, de nagy cukortartalma miatt csak speciális esetekben
Hamujának K tartalma magas, l. referenciák hasznosításra
Nagy cukortartalma miatt csak speciális esetekben.
Beltartalmi értékei miatt sokkal inkább élelmiszeripari vagy fermentációs felhasználásra javasolt.
Környezetben történő felhasználása azt jelenti, hogy a környezetbe egy könnyen biodegradálódó tápanyagot viszünk be, mely felboríthatja a fajeloszlást a talajban, megnöveli a sejtszámot a vízben. A biodegradációhoz elfogyasztják a mikroorganizmusok a levegőt, a környezet anoxikus lesz, eltolódhat az anaerobicitás felé, erjedési, rothadási folyamatok kerülnek előtérbe. Töményen alkalmazása az ozmózisnyomást is megváltoztathatja, azzal pedig a sejtek transzportfolyamatait.
Kis koncentrációban, kontrolláltan adagolva környezeti biotechnológiákban nem okoz veszélyt, inkább a tárolás, vagy kontrollálatlan kijutás esetén.