Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 04 cukorgyártási hulladékok
- 02 04 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A cukorrépát alapos mosás után a köztes tárolóból viszik a feldolgozáshoz. A vágógépek a répát háztető formájú szeletekre aprítják, amelyek cukortartalma 16 és 20% között van. A cukrot a szeletből ellenáramú forró vízzel (kb.70°C) oldják ki - a szeletet a vízárammal szemben alulról felfelé továbbítják. Nyerslé keletkezik. Ez a répában lévő cukor 98 százalékát valamint a szerves és szervetlen anyagokat (ún. nem-cukrok) tartalmazza. A nyerslében lévő nem-cukor anyagokat saját mészkemencében előállított anyagokkal - mész és széndioxidgáz - megkötik és kiválasztják. A kicsapatható és oldhatatlan nem-cukor anyagokat és a meszet szűrőberendezéseken szűrik ki. A szűrletet híglének, a szűrés után visszamaradó anyagot mésziszapnak nevezik. A híglevet többfokozatú sűrítéssel főzik be. A magasnyomású kazánokban előállított gőzzel turbógenerátorokat hajtanak meg, amellyel áramot fejlesztenek. A turbina fáradt gőzét technológiai gőzként a bepárló állomások fűtésére használják. A sűrűlevet a főzőkészülékekben vákuum alatt tovább sűrítik. A kristályosítást finomra őrölt cukor hozzáadásával (oltással) indítják. A további sűrítés során a kristályok a kívánt szemcsenagyságig növekednek. A cukorkristályokat centrifugálással választják le a szörptől. A leválasztott szörpöt további kristályosítási folyamatnak vetik alá. Az így nyert kristályos cukor fehérnek tűnik. A fehércukor szacharóztartalma legalább 99,7%. A fennmaradó rész nedvesség. A fehércukrot légáramban szárítják, hűtik, és silóban tárolják, majd a háztartási illetve ipari igényeknek megfelelően csomagolják. Az utolsó kristályosítási fokozat leválasztott szörpjét melasznak nevezik. A melasz tartalmazza a répából ki nem oldott cukrot (kb. 6-9%) és számos oldható nem-cukor anyagot is.
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- klór/klorid
- Nem vegyi anyag
50% szacharóz, 30% nemcukor anyag
A nagy cukortartalmú melasz a környezetbe kerülve vízben jól oldódik, könnyen biodegradálódik, a mikroorganizmusok növekedését stimulálja.
Állaga miatt töményen ragacsos, és emiatt töményen gátolja a víz és levegő szabad mozgását.
Takarmányozás (felhasználási arány kb. 60%);
Fermentációs eljárásokban (felhasználás arány kb. 40%):etanol, sütőélesztő, glicerin, tejsav, citromsav előállításához
Gyimesi J, Sólyom L. Élesztő- és szeszipari kézikönyv. Mezőgazdasági kiadó, 1979.; Olbrich H. The molasses. Berlin, 1963.
Nincs káros hatása, sokkal inkább serkentő és egyéb pozitív hatással bír.
hagyományos értelemben nem minősítik veszélynek azt, hogy könnyen biodegradálódik, igen értékes tápanyag a mikroorganizmusok számára. Ennek következtében a környezetbe kikerülve eltolja a fajeloszlást a cukrokat és könnyen metabolizálható fehérjéket hasznosítható mikroorganizmusoknak előnyt biztosítva. Ez azt jelenti, hogy a környezetben megnövekedett aerob biodegradáció, anaerob erjedés vagy rothadás folyamatai indulhatnak meg, a megfelelő mikroorganizmusok relatív arányának és a rájuk alapuló táplálékláncok megnövekedésével.
Elvileg igen, de nagy cukortartalma miatt csak speciális esetekben
Hamujának K tartalma magas, l. referenciák hasznosításra
Nagy cukortartalma miatt csak speciális esetekben.
Beltartalmi értékei miatt sokkal inkább élelmiszeripari vagy fermentációs felhasználásra javasolt.
Környezetben történő felhasználása azt jelenti, hogy a környezetbe egy könnyen biodegradálódó tápanyagot viszünk be, mely felboríthatja a fajeloszlást a talajban, megnöveli a sejtszámot a vízben. A biodegradációhoz elfogyasztják a mikroorganizmusok a levegőt, a környezet anoxikus lesz, eltolódhat az anaerobicitás felé, erjedési, rothadási folyamatok kerülnek előtérbe. Töményen alkalmazása az ozmózisnyomást is megváltoztathatja, azzal pedig a sejtek transzportfolyamatait.
Kis koncentrációban, kontrolláltan adagolva környezeti biotechnológiákban nem okoz veszélyt, inkább a tárolás, vagy kontrollálatlan kijutás esetén.