Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 03 FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 03 03 cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok
- 03 03 10 mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok
A képződési hely szempontjából két fő részt különböztethetünk meg: az egyik a technológiai folyamaton belül, a másik a szennyvízkezelés során keletkező iszap. A technológiai folyamatban keletkező iszapok körébe tartoznak a pulperből eltávolított szennyeződések (a pulpertisztítás és a copfkihúzó szemete) és a tisztító berendezések hulladékai (homokfogók, cleanerek, vibrátorok osztályozott anyagai). A szennyvíz kezelése során keletkező iszap jellemző összetevője a törmelékrost és a töltőanyag. Papíriszap alatt jelen adatlapon az utóbbit, a töltőanyagot értjük.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
Szerves rész (szárazanyagra nézve): cellulóz 34%, hemicellulóz 14%, lignin 15%; szervetlen rész (a nyers iszapra nézve): SiO2 6,0-27%; Al2O3 13,0-16,5%; Fe2O3 0,2-0,5%; CaO 0,8-2,6%; MgO 0,1-5,3%
Enyhén lúgos, cellulózt és szervetlen anyagokat tartalmazó hulladék. A környezetben növényi hulladékokhoz hasonlóan viselkedik, korhad majd humuszosodik.
Tömények kikerülve a környezetbe, például talajba, megváltoztatja a talaj mikrobiota összetételét, a cellulózbontók (gombák és baktériumok) relatív feldúsulását okozva. Ezen mikroorganizmusok nagymértékű feldúsulása egyben a talaj egyéb tápanyagtartalmának, például nitrogéntartalmának biológiai ellenőrzöttségét is megnöveli, vagyis a N beépül ezekbe a mikroorganizmusokba, tehát a talajon termesztett növények átmenetileg N-hiányban szenvedhetnek. Az átmeneti növényi tápanyaghiány viszont a papíriszap elbomlását (és a bontó mikroorganizmusok pusztulását) követően javulást eredményez a talaj tápanyag ellátottságban és humusztartalmában. Ennek következtében talajszerkezet javító hatása van.
Az irodalomban talált legáltalánosabb, legelterjedtebb hasznosítási módok: talajfeltöltés, újrafelhasználás a papírgyártásban, elégetés, mezőgazdasági hasznosítás (a rostos iszapok javítják a talaj struktúráját, vízvisszatartó-, vízáteresztő-képességét, csökkentik az öntözés-igényt). Az iszap hasznosításának újabb lehetőségei: építőipari felhasználás (cement- és téglagyártásban), tűzálló és hőszigetelő anyagok készítéséhez adalékanyag, metángáz előállítása, tojástartó tálca.
Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.
A környezetben és talajra alkalmazáskor nincs toxikus vagy más káros hatása.
Az anyag nem veszélyes, bár enyhe lúgossága és nagy cellulóztartalma átmenetileg megváltoztatja a talaj mikrobiológiai és tápanyag egyensúlyát, ezt érdemes monitoringgal követni, illetve előzetesen becsülni vagy tesztelni. A nagy szén-nitrogén arány miatt közvetlenül a talajra alkalmazása a komposztálatlan szerves hulladék vagy az érleletlen trágya hatásához hasonlóan a cellulózbontó és cukorhasznosító fajok feldúsulását és nitrogénzárat (biológiailag ellenőrzött, beépült N) eredményez (pentozán hatás). Növénytermesztés esetén ezzel számolni kell.
Talajjavítás
(Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.)
N-tartalmú anyagokkal keverve (szennyvíziszap, sertés és baromfi hígtrágya) vermikomposztálható
(Elvira, C., Sampedro, L., Dominguez, J., Mato, S., 1997. Vermicomposting of wastewater sludge from paper-pulp industry with nitrogen rich materials. Soil Biology & Biochemistry 29 (3-4), 759–762.);
A rostos iszapok javítják a talaj szerkezetét
(Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.).
Talajfeltöltés
(Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.)
Taljba adagolása átmenetileg megváltoztatja a talaj mikrobiológiai és tápanyag egyensúlyát, ezt monitorozással kell követni, illetve előzetesen becsülni vagy tesztelni. A nagy szén-nitrogén arány miatt közvetlenül a talajra alkalmazása a komposztálatlan szerves hulladék vagy az érleletlen trágya hatásához hasonlóan a cellulózbontó és cukorhasznosító mikroorganizmus fajok feldúsulását és nitrogénzárat (biológiailag ellenőrzött, beépült N) eredményez (pentozán hatás). Növénytermesztés esetén ezzel számolni és tervezni kell.