Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Data on the producer, manager and collector
General information about the waste or by-product
- 03 WASTES FROM WOOD PROCESSING AND THE PRODUCTION OF PANELS AND FURNITURE, PULP, PAPER AND CARDBOARD
- 03 03 wastes from pulp, paper and cardboard production and processing
- 03 03 10 fibre rejects, fibre-, filler- and coating-sludges from mechanical separation
A képződési hely szempontjából két fő részt különböztethetünk meg: az egyik a technológiai folyamaton belül, a másik a szennyvízkezelés során keletkező iszap. A technológiai folyamatban keletkező iszapok körébe tartoznak a pulperből eltávolított szennyeződések (a pulpertisztítás és a copfkihúzó szemete) és a tisztító berendezések hulladékai (homokfogók, cleanerek, vibrátorok osztályozott anyagai). A szennyvíz kezelése során keletkező iszap jellemző összetevője a törmelékrost és a töltőanyag. Papíriszap alatt jelen adatlapon az utóbbit, a töltőanyagot értjük.
Characterisation and concentration of the chemical substances
- Other inorganic chemical compounds
- other inorganic substance
- Other inorganic chemical compounds
- other inorganic substance
- Metals, semi-metals and their compounds
- iron
- Other inorganic chemical compounds
- calcium
- Other inorganic chemical compounds
- magnesium
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
- Not a chemical substance
Main characteristics of the waste/ by-product
Szerves rész (szárazanyagra nézve): cellulóz 34%, hemicellulóz 14%, lignin 15%; szervetlen rész (a nyers iszapra nézve): SiO2 6,0-27%; Al2O3 13,0-16,5%; Fe2O3 0,2-0,5%; CaO 0,8-2,6%; MgO 0,1-5,3%
Enyhén lúgos, cellulózt és szervetlen anyagokat tartalmazó hulladék. A környezetben növényi hulladékokhoz hasonlóan viselkedik, korhad majd humuszosodik.
Tömények kikerülve a környezetbe, például talajba, megváltoztatja a talaj mikrobiota összetételét, a cellulózbontók (gombák és baktériumok) relatív feldúsulását okozva. Ezen mikroorganizmusok nagymértékű feldúsulása egyben a talaj egyéb tápanyagtartalmának, például nitrogéntartalmának biológiai ellenőrzöttségét is megnöveli, vagyis a N beépül ezekbe a mikroorganizmusokba, tehát a talajon termesztett növények átmenetileg N-hiányban szenvedhetnek. Az átmeneti növényi tápanyaghiány viszont a papíriszap elbomlását (és a bontó mikroorganizmusok pusztulását) követően javulást eredményez a talaj tápanyag ellátottságban és humusztartalmában. Ennek következtében talajszerkezet javító hatása van.
Physico-chemical properties of the waste or by-product
Az irodalomban talált legáltalánosabb, legelterjedtebb hasznosítási módok: talajfeltöltés, újrafelhasználás a papírgyártásban, elégetés, mezőgazdasági hasznosítás (a rostos iszapok javítják a talaj struktúráját, vízvisszatartó-, vízáteresztő-képességét, csökkentik az öntözés-igényt). Az iszap hasznosításának újabb lehetőségei: építőipari felhasználás (cement- és téglagyártásban), tűzálló és hőszigetelő anyagok készítéséhez adalékanyag, metángáz előállítása, tojástartó tálca.
Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.
Hazards of the waste or by-product
A környezetben és talajra alkalmazáskor nincs toxikus vagy más káros hatása.
Az anyag nem veszélyes, bár enyhe lúgossága és nagy cellulóztartalma átmenetileg megváltoztatja a talaj mikrobiológiai és tápanyag egyensúlyát, ezt érdemes monitoringgal követni, illetve előzetesen becsülni vagy tesztelni. A nagy szén-nitrogén arány miatt közvetlenül a talajra alkalmazása a komposztálatlan szerves hulladék vagy az érleletlen trágya hatásához hasonlóan a cellulózbontó és cukorhasznosító fajok feldúsulását és nitrogénzárat (biológiailag ellenőrzött, beépült N) eredményez (pentozán hatás). Növénytermesztés esetén ezzel számolni kell.
Potential utilisation in soil
Talajjavítás
(Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.)
N-tartalmú anyagokkal keverve (szennyvíziszap, sertés és baromfi hígtrágya) vermikomposztálható
(Elvira, C., Sampedro, L., Dominguez, J., Mato, S., 1997. Vermicomposting of wastewater sludge from paper-pulp industry with nitrogen rich materials. Soil Biology & Biochemistry 29 (3-4), 759–762.);
A rostos iszapok javítják a talaj szerkezetét
(Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.).
Talajfeltöltés
(Hernádi, S., 2009. A papíriszap hasznosításának lehetőségei. Papíripar 53 (2), 42-48.)
Taljba adagolása átmenetileg megváltoztatja a talaj mikrobiológiai és tápanyag egyensúlyát, ezt monitorozással kell követni, illetve előzetesen becsülni vagy tesztelni. A nagy szén-nitrogén arány miatt közvetlenül a talajra alkalmazása a komposztálatlan szerves hulladék vagy az érleletlen trágya hatásához hasonlóan a cellulózbontó és cukorhasznosító mikroorganizmus fajok feldúsulását és nitrogénzárat (biológiailag ellenőrzött, beépült N) eredményez (pentozán hatás). Növénytermesztés esetén ezzel számolni és tervezni kell.