Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából
- konzervgyártásból
- lesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok
- 02 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A hajalással aprítással és pörköléssel előkészített anyagot sajtolják, majd a préselvényből az extrakciós üzemben a maradék olajtartalmat is kivonják. A napraforgómag hajalása két fő lépésből áll, a felbontásból és a szétválasztásból. A felbontás során folyik a mag, vagy optimális esetben a héj feltörése. A szétválasztás feladata a héj és a bél elkülönítése. Az olajos magvak aprításának célja az anyag feltárása, az olajkinyerés elősegítése. A magvak sejtszerkezetűek, az olaj a sejtfalon belül cseppecskék alakjában helyezkedik el. Az aprítás feladata a sejtfalak szétroncsolása, miáltal az olajcseppek hozzáférhetővé válnak. A sajtolás előtt az anyagot pörkölik, melyet kép lépcsőben végeznek. Először felmelegítés közben megnövelik a mag nedvességtartalmát, majd a sajtoláshoz szükséges legkedvezőbb nedvességtartalomra szárítják az anyagot. A sajtolás során nyomás hatására a szilárd fázisban kialakult kapillárisokon keresztül a folyékony fázis egy része kifolyik. A préspogácsát az extrakció előtt három lépésben aprítani kell: először fésűs törőkkel, majd rovátkolt és végül sima hengerpárok között alakítják ki a lapkás szerkezetet. Az extrakciót folyamatos üzemben hexánnal végzik. A hexánt toaster toronyban távolítják el, ahol emellett a sejtszerkezet további roncsolása és a fehérjék koaguálása is megtörténik. Az extrahált dara a torony alján távozik.
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
Nyersfehérje tartalom: min. 39%, nyersrost tartalom: max. 14%, víztartalom: max. 12%, olajtartalom: max. 3%, egyebekben az MSZ 16892-84 előírásnak megfelelően.
Értékes tápanyag, nagy fehérje és rosttartalommal, a könnyen bontható szerves hulladékokkal azonos módon mineralizálódik a talajban, ha talajra alkalmazzák. Általában értékesebb hasznosítása javallott.
Takarmányozásra használható elsősorban kérődzőknél, de baromfi- és sertéstápokban is szerepelhet kiegészítőként (5-10% arányban).
M. H., Kamran, Z., 2009. Influence of sunflower meal based diets supplemented with exogenous enzyme and digestible lysine on performance, digestibility and carcass response of broiler chickens. Animal Feed Science and Technology 149 (3-4), 275–286.
A környezetben nincs káros hatása.
Nem veszélyes, kiegyensúlyozott tápanyag nem csak állatoknak, de a környezetben élő mikroorganizmusok számára is.
Műtrágya helyettesítő: N, P, K pótlásra;
Forrás: DEIBERT, E. J., LIZOTTE, D., 1982. Soil applications of sunflower meal as potential fertilizer sources. North Dakota Farm Research 39 (6), 15–17.
Műtrágya helyettesítő: N, P, K pótlásra;
Forrás: DEIBERT, E. J., LIZOTTE, D., 1982. Soil applications of sunflower meal as potential fertilizer sources. North Dakota Farm Research 39 (6), 15–17.
N, P, K pótlásra;
DEIBERT, E. J., LIZOTTE, D., 1982. Soil applications of sunflower meal as potential fertilizer sources. North Dakota Farm Research 39 (6), 15–17.
Magas a szerves anyag és tápelem tartalma.
Nagy fehérjetartalma révén komposztálásnál a megfelelő C:N arány beállításához; DEIBERT, E. J., LIZOTTE, D., 1982. Soil applications of sunflower meal as potential fertilizer sources. North Dakota Farm Research 39 (6), 15–17.
Magas szervesanyag tartalmának köszönhetően hozzájárul a szerkezeti humusztartalom növeléséhez.
A tápanyagellátás és a talajélet aktíválása közvetett módon segíti a növényzet megtelepedését, a vízháztartás normalizálódását és az erózió gátlását.
Könnyen biodegradálható anyagként a talajba juttatva megváltoztatja a talajmikrobiota fajeloszlását, átmenetileg megnövelve a szerves anyagok biodegradációjára képes táplálékháló aktivitását és a résztvevő élőlények mennyiségét a talajban. Ezzel megnő a talaj aktivitása, a mineralizáció mértéke és természetesen termékei (pl. az aerob talajokban a CO2, az anaerob talajokban a savak vagy a metán).