Silókukorica/csalamádé

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseSilókukorica/csalamádé
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Silage / mixed pickles
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A silózott kukorica egy mezőgazdasági termék. A silózásra termesztett kukoricát korán, még a kukoricacsövek teljes kifejlődése előtt learatják. Legtöbbször egy korai aratású növény után, vagy ha tavasszal megsemmisült egy adott termék, mintegy kármentesítőként vetik a silózásra szánt kukoricát. A learatott/ledarált kukoricát ezután PE zsákokban vagy fém tartályokban levegőtől elzárva erjesztik. Ezalatt vegyes mikrobakultúra szaporodik el (többnyire tejsavbajtériumok és élesztők), lecsökken a pH és megemelkedik a nyersanyag fehérjetartalma. A silózott kukorica legnagyobb felhasználási területe az állati takarmányozás, de a csökkenő állatállomány, illetve magas nitrogéntartalma miatt egyéb hasznosítására is van mód.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
2 500 000 t
Hulladék jellemzése anyagként
Termék
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
glükán
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
51 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
hemicellulóz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
19 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
lignin
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
16 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Nem vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
fehérje
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
8 %
Vegyes hulladék/termék neve
Silókukorica/csalamádé
Vegyes hulladék/termék összetevői

Szárazanyagtartalomra vetítve: 51% glükán (ebből 23% keményítő), 19% hemicellulóz, 16% lignin, 8% fehérje.

pH
3.5
Szárazanyag-tartalom (%)
30
Nedvességtartalom (%)
70
Sűrűség (g/cm3)
0.75
Izzitási veszteség (LOI) (%)
98.8
Szervesanyag tartalom (%)
26.8
C/N arány
20
Összes szerves eredetű szén, TOC (mg/l vagy mg/kg)
12.4
Kémiai oxigén igény, KOI(mg/l)
900 000
Homogenitás
Inhomogén
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Napjainkban a silókukoricát elsősorban szarvasmarha takarmányként hasznosítják. A silókukoricának van egy másik, napjainkban egyre nagyobb teret nyerő felhasználása; adalékanyagként használják biogázüzemekben. Itt nem csak silózott kukoricát, de más silózással érlelt nyersanyagokat, mint például füvet is alkalmaznak. Abban az esetekben hasznos a silózott anyagok adagolása, ha az erjeszteni kívánt anyagáramnak magas a szén:hidrogén aránya, ez általában ipari vagy esetleg kommunális szenyvíziszapok biogázosítása során léphet fel.

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Igen
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nem
Adatlap azonosító (eredeti)
856
Bevivő
Sipos Bálint
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás