Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
Magyarországon nagy hagyománya van a pálinkakészítésnek. Ez történhet üzemi körülmények között vagy háztáji, un. kisüsti pálinkafőzés formájában. Utóbbi esetben a kierjedt cefre desztillálását bérfőzető lepárlóban lehetett elvégeztetni, ma már mindenki végezheti otthon is. Pálinkát csak gyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy egyes borászati melléktermékekből (mint például a borseprő) lehet készíteni. Magyarországon 57 kereskedelmi és 525 bérfőzde üzemelt 2009-ben, melyek rendre 16 millió hektoliterfok illetve 6.5 millió hektoliterfok pálinkát állítottak elő. Jelen adatlap a bérfőzésből eredő szeszmoslék/kifőzött cefre mennyiségét veszi alapul.
- Nem vegyi anyag
A kifőzött cefre kb. 80-90% vizet, 8-18% szárazanyagot, 1-2%-nál kevesebb nyersrostot, zsírt és hamut tartalmaz.
A kifőzött cefrét legnagyobb mértékben talaj tápanyagpótlásra, kisebb mértékben állati takarmányozásra használják. Külföldön nagyrészt biogázüzemekben hasznosítják, amire Magyarországon is egyre nagyobb arányban nyílik lehetőség.
DR. MEGGYES ATTILA – NAGY VALÉRIA – SZABÓ EMESE; BIOADALÉKANYAGOK HATÁSA A BIOGÁZTERMELÉSRE
Békési Z., Pándi F., Pálinkafőzés (2005, Mezőgazda kiadó).
Nincs káros hatása a környezetben.
Békési Z., Pándi F., Pálinkafőzés (2005, Mezőgazda kiadó).
Békési Z., Pándi F., Pálinkafőzés (2005, Mezőgazda kiadó).
a textúrája ezt nem teszi lehetővé