Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek
A szőlőtermesztés során a tavaszi metszés alkalmával keletkezik, amikor az előző évi termő vesszőket eltávolítják, és 'beállítják', hogy mennyi szőlő teremjen a tőkén.
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
Cellulóz: 50%, Hemicellulóz 16%, Lignin: 19%, Hamu: 4,5%. 0,5% N, 0,1-0,2% P, 0,2% Mg, 0,8-1% Ca.
Jelenleg a szőlővenyige hasznosítása csekély. Kis mértékben darálás után bedolgozzák a talajba, de ekkor plusz nitrogén trágyázás szükséges a lebontásához. Összegyűjtve lehetőség lenne energetikai hasznosításra (égetés), ez azonban nem valósul meg. Leggyakrabban a venyigét az ültetvény szélén eltüzelik.
Nincs káros hatása a környezetben és a talajban.
Nitrogén trágyázás mellett a szőlészetekben darálás után bedolgozzák a talajba.
Szerves anyag tartalma hozzájárulhat a szerkezeti humusztartalom növeléséhez.
Magas a szerves anyag tartalma
Magas a szerves anyag tartalma
Hozzájárul a szerkezeti humuszképződéshez.
rostos szerkezete révén képes lehet megkötni az ingoványos talajt.
Hozzájárul a szerkezeti humuszképződéshez.
rostos szerkezete révén képes lehet megközni az erodálódó talajt.
Nem ismert káros hatása