Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 01 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 01 03 fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok
- 01 03 06 meddő, amely különbözik a 01 03 04-től és a 01 03 05-től
A gyöngyösoroszi bányászati területen található meddőhányók egyike a Mátraszentimrei-lejtősakna meddőhányó, amely Mátraszentimre DNyi-határában, a Gedeon-pataktól pár száz méterre található. A bánya területén a következő technológiai lépéseket hajtották végre:
1. Nyers bányaérc száraz törésre darabos osztályozásra került, a szitákon áthulló anyag a flotációt megelőző tároló bunkerekbe jutott, a -15 mm közötti frakciót nehéz-szuszpenziós elválasztásra juttatták. A nehéz-szuszpenziót ferro-szilícium ötvözetből állították elő és 2,63 kg/dm3 körüli sűrűséget tartottak az erre a célra szolgáló elválasztó egységben.
2. A darabos frakciót előzetesen átmosták az agyag eltávolítása végett. A mosással kapott finom zagyot a benne lévő hasznos ásványok nagy részének kinyerése céljából hidrociklonra vezették, és az aljzagyot az őrlési folyamatba juttatták, a fejzagy kikerült a flotációs meddővel együtt a zagytérre (mennyisége a nyersérc tömegének kb. 1,75%-át tette ki).
3. Az átmosott darabos érc nehéz-szuszpenziós dúsításra került. Ebben a műveletben a kisebb sűrűségű meddőkőzetet választották el a nagyobb sűrűségű, hasznos ásványokat tartalmazó kőzettől. A meddőkőzetet a továbbiakban meddőként kezelték, részben saját célra használták fel töltésépítésnél, részben külső cégek vásárolták meg. A nehéz-szuszpenziós dúsítással kapott elő-koncentrátum nedves őrlésre került a tároló bunkereken keresztül.
4. A 92%-ban 0,2 mm-es ércőrleményű zagy három sorba kötött flotációs rendszerbe juttatták, az első rendszerben az ólom-színpor termelése, a másodikban a cink-színpor és a harmadikban a pirit-színpor termelése történt meg.
5. A flotációhoz kb. 4 m3/t fajlagos mennyiségű vizet használtak fel, amelyet a Toka-patak medrében kialakított ipari víztározóból biztosítottak, amely a bányavíz fogadására is szolgált.
Magas fémtartalmú.
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Gruiz és munkatársai 2006-ban a gyöngyösoroszi bányászati területen található meddőhányók kockázatfelmérése során alkalmazott módszerrel a meddőhányó erősen kockázatos minősítést kapott (86/100 pont), tehát remediációja vagy egyéb kockázatcsökkentő beavatkozás szükséges.
A meddőhányó felmérése során a következő pontokból vettek mintát:
Meddőhányó teteje, 10 cm mélyről,
Meddőhányó teteje, 70 cm mélyről,
10 m-re a meddőhányó talpától, 5 cm mélyről,
20 m-re a meddőhányó talpától, 5 cm mélyről.
Mind a meddőanyagban, mind a meddőhányó lábánál szignifikáns mennyiségű fémmennyiség mérhető, akár a meddőhányó lábától 20 m-re is. A meddőanyag aerob telepképző sejtszáma igen kicsi 100x-os nagyságrendű. A meddőanyag csak kis mértékben toxikus Azotobacter agile tesztorganizmussal mérve (Szabó, 2003).
Az időszakos vízfolyás a meddőhányó felső részéről érkezik, majd alábukva a hányó lábánál bukkan a felszínre. A szennyeződés terjedésében jelentős szerepet játszik. Oldalában néhány köbméter kommunális szemét lerakása történt.Anyaga erőteljesen mállott, a nagyobb andezit kőzetdarabokon mállási kéreg figyelhető meg, a meddőhányó felszíne teljesen csupasz.
A toxikus fémtartalmat kontrollálni szükséges.