Földiszap (cukorrépa feldolgozásból)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseFöldiszap (cukorrépa feldolgozásból)
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
sugar-beet washing earth
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 04 cukorgyártási hulladékok
  • 02 04 01 cukorrépa tisztításából és mosásából visszamaradt föld
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A cukorrépa átlagos földszennyezettsége 10 és 30% közötti. A répával a gyárba bekerült szennyezés az úsztató-vízbe kerül, majd onnan az ülepítőtavakra. A víz leengedése és a visszamaradó iszap szikkasztása után a földiszap visszavihető a termőföldre.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
400.000 t
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
3000 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
25 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
8 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
30 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2000 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kobalt
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
10 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5500 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
40 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
23 mg/kg
Vegyes hulladék/termék neve
Földiszap (cukorrépa feldolgozásból)
Vegyes hulladék/termék összetevői

talaj, nitrogén, foszfor, kálium, réz, arzén, ólom, króm, kobalt, nikkel

Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf

Homogenitás
Homogén
Puzzolánaktivitás
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Rekultiváció és környezeti kárelhárítás: szemétlerakók és meddőhányók lefedése, szennyezett talajok cseréje.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Nehézfém tartalma miatt fokozottan ügyelni kell a talajba való elhelyézésnél, vagy rekultivációra való alkalmazásánál.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Nehézfém tartalma miatt fitotoxikus lehet.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Nitrogén, kálium és foszfor tartalma miatt.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf
http://www.ejpau.media.pl/volume6/issue2/environment/art-04.html
http://epe.pwr.wroc.pl/2007/Reszel_2-2007.pdf
http://agris.fao.org/agris-search/search/display.do?f=1996/PL/PL96005.x…
http://www.mlive.com/news/bay-city/index.ssf/2012/02/brunners_bill_make…
http://www.chemistryinnovation.co.uk/stroadmap/roadmap.asp-id=329.htm

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaz.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Igen
Indoklás, referenciák

A termesztőközeg 'talaj' komponensét adhatja.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf
Átlagosan 110kg földiszap/t cukorrépa keletkezik.
Forrás: Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a
cukorgyártás terén, Környezetbiztonsági Főosztály, Budapest, 2005. május, http://www.ippc.hu/pdf/cukor_utmutato.pdf
http://epe.pwr.wroc.pl/2007/Reszel_2-2007.pdf
http://agris.fao.org/agris-search/search/display.do f=1996/PL/PL96005.xml;PL9501172
http://www.chemistryinnovation.co.uk/stroadmap/roadmap.asp-id=329.htm

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Nem
Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nem
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Nehézfém tartalma miatt fokozottan ügyelni kell a talajba való elhelyézésnél, vagy rekultivációra való alkalmazásánál. Nehézfém tartalma miatt fitotoxikus lehet.
Forrás: Léder Ferencné, Németh István, Lajos József, Dr. Mohos Ferenc, Dr. Zsigmond András, Boros Ilona, Völgyi Lajos, Környezeti hatások felmérése a gabona-, malom-, sütő-, édes- és cukoriparban különös tekintettel a melléktermékek, hulladékok kérdésére és a vízminőségvédelemre, Budapest, 1997. http://mek.oszk.hu/09800/09809/pdf/zold_belepo_33.pdf

Adatlap azonosító (eredeti)
1201
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás