Halkonzerv üzem elfolyó szennyvize

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseHalkonzerv üzem elfolyó szennyvize
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Fish canning effluent
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 02 hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok
  • 02 02 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Folyékony
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A halfeldolgozó üzembe miután beérkezik a hal mossák, eltávolítják a bőrét, filézik, darabolják, majd előfőzik. Ezután a konzervdobozokba már sósvízbe kerül, amiben olaj vagy ízesített szósz hozzáadása után lezárt állapotban autoklávozzák. Mindezen folyamatok során felhasznált vizet nevezhetjük a halfeldolgozó konzervüzemek szennyvízének.
http://www.lcafood.dk/processes/industry/canningoffish.htm

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

Mivel a halkonzervekhez különböző fajtájú halakat használnak fel, a szennyvíz üzemenként és időszakonként eltérő lehet.
http://www.lcafood.dk/processes/industry/canningoffish.htm

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
200 g/m3
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.027 g/m3
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • egyéb fémvegyület
Egyéb vegyi anyag
nátrium-klorid
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
11000 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kén
Egyéb vegyi anyag
S2-
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
200 mg/l
Vegyes hulladék/termék neve
Halkonzerv üzem elfolyó szennyvize
Vegyes hulladék/termék összetevői

1000 kg hal feldolgozásához 15 m3 vízre van szükség, 57 kWh elektromos áramra, 113 kWh hőenergiára. A termék ebből 425 kg konzervhal.
Az elfolyó szennyvíz paraméterei: BOD: 52 kg, COD: 116 kg, Teljes nitrogén: 3 kg, Teljes foszfor: 0,4 kg, halbelsőség: 375 kg.

Jespersen, C., Christiansen, K., Hummelmose, B. (2000) Cleaner Production Assessment in Fish Processing. United Nations Environment Programm; Division of Technology, Industry and Economics. Agri-food forum.

Madsen, J.N. (2001) Livscyklusscreening af makrel - en undersøgelse af miljøpåvirkningerne fra hav til bord af en dåse makrel i tomat produceret på Sæby Fiske Industri. Thesis report Aalborg University - Denmark.

Jespersen C, Christiansen K and Hummelmose B (2000). Cleaner Production Assessment in Fish Processing. United Nations Environment Programm; Division of Technology, Industry and Economics. Agri-food forum.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

A környezetben könnyen biodegradálódó szerves anyagról van. Felszíni vizekben eutrofizációt okozhat.

pH
7.7
Homogenitás
Inhomogén
Puzzolánaktivitás
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Más szilárd hulladékkal együtt komposztálható, előkezelés után a termőföldre helyezhető.
http://afrsweb.usda.gov/SP2UserFiles/Place/66570000/Manuscripts/1970-19…

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Nem
Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Felszíni vizekben eutrofizációt okozhat magas nitrogén és foszfor tartalma miatt.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Mags N és P tartalma miatt igen.

http://afrsweb.usda.gov/SP2UserFiles/Place/66570000/Manuscripts/1970-19… 2.2.5 Oil and grease
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.ijirset.com/upload/april/2_PHYSICOCHEMICAL.pdf

Fajardo, C., Mosquera-Corral, A., Campos, J. L., Méndez, R. (2013) Post-treatment of fish canning effluents by sequential nitrification and autotrophic denitrification processes, Process Biochemistry 48(9), pp. 1368–1374.

Bello Bugallo, P.M., Andrade, L. C., Magán Iglesias, A., Torres López, R. (2013) Integrated environmental permit through Best Available Techniques: evaluation of the fish and seafoodcanning industry, Journal of Cleaner Production 47, pp. 253–264.

Ferraro, V., Carvalho, A. P., Piccirillo, C., Santos, M. M., Castro, P. M. L., Pintado M. E. (2013) Extraction of high added value biological compounds from sardine, sardine-type fish and mackerel canningresidues — A review, Materials Science and Engineering 33(6), pp. 3111-3120.

Costa, J.F. Almeida, M.F. Alvim-Ferraz, M.C.M. Dias J.M. (2013) Biodiesel production using oil from fish canning industry wastes, Energy Conversion and Management 74, pp. 17-23.

Mosquera-Corral, A., Sánchez, M., Campos, J.L., Méndez, R., Lema J.M. (2001) Simultaneous methanogenesis and denitrification of pretreated effluents from a fish canning industry, Water Research 35(2), pp. 411–418

Puñal, A., Lema, J.M. (1999) Anaerobic treatment of wastewater from a fish-canning factory in a full-scale upflow Anaerobic Sludge Blanket (UASB) reactor, Water Science and Technology 40(8), pp. 57–62.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Mags N és P tartalma miatt igen.
http://www.fao.org/docrep/003/v9922e/V9922E03.htm 2.2.5 Oil and grease
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.ijirset.com/upload/april/2_PHYSICOCHEMICAL.pdf

Fajardo, C., Mosquera-Corral, A., Campos, J. L., Méndez, R. (2013) Post-treatment of fish canning effluents by sequential nitrification and autotrophic denitrification processes, Process Biochemistry 48(9), pp. 1368–1374.

Bello Bugallo, P.M., Andrade, L. C., Magán Iglesias, A., Torres López, R. (2013) Integrated environmental permit through Best Available Techniques: evaluation of the fish and seafoodcanning industry, Journal of Cleaner Production 47, pp. 253–264.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

S pótlására alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag, N és P tartalma miatt locsolva.
http://www.fao.org/docrep/003/v9922e/V9922E03.htm 2.2.5 Oil and grease
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf

Fajardo, C., Mosquera-Corral, A., Campos, J. L., Méndez, R. (2013) Post-treatment of fish canning effluents by sequential nitrification and autotrophic denitrification processes, Process Biochemistry 48(9), pp. 1368–1374.

Bello Bugallo, P.M., Andrade, L. C., Magán Iglesias, A., Torres López, R. (2013) Integrated environmental permit through Best Available Techniques: evaluation of the fish and seafoodcanning industry, Journal of Cleaner Production 47, pp. 253–264.

Ferraro, V., Carvalho, A. P., Piccirillo, C., Santos, M. M., Castro, P. M. L., Pintado M. E. (2013) Extraction of high added value biological compounds from sardine, sardine-type fish and mackerel canningresidues — A review, Materials Science and Engineering 33(6), pp. 3111-3120.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Nincs számottevő lúgosító hatása (pH=7,7)
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf

Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Hasznosítással összefüggő kockázatok

A felszíni vizekben eutrofizációt okozhat magas P és N tartalma miatt.
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf

Adatlap azonosító (eredeti)
1214
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás