Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
- 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő
- 17 05 03* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
A 4-es metró alagút építésénél a pajzsos alagútépítési technológiát alkalamztak. A pajzs tulajdonképpen egy mozgó dúcolás, amely folyamatos megtámasztást biztosít a kibontott üregben, így kialakítva egy biztonságos munkateret a fejtéshez és a falazat beépítéséhez. A fúrásnál alkalmazott technológia geológiai szempontból három jellemző szakaszra: a budaira, a pestire és a
kettőt összekötő Duna alattira osztható. A Duna alatti szakasz a fejtett talajkörnyezetét tekintve a budai oldalhoz hasonló, a pesti oldal változatos talajviszonyai és a talajvíz miatt nagyobb kockázatot jelentő szakasznak mutatkozott. A budai oldal az előzetes geológiai feltárások, fúrások alapján viszont, az aránylag egyöntetű kiscelli agyag, ezért ez szinte problémamentesnek volt mondható.
A területen található talajtípusokat és a pajzsos alagútépítés szempontjait figyelembe véve a földpép homlokmegtámasztású EPB pajzzsot alkalmazták. Ennek a pajzstípusnak a lényege, hogy egy fejtőteret képeznek ki a pajzs vágóélénél merev és vízhatlan lezárással. Ezt követően a teret nagy nyomású bentonitos zaggyal töltik ki. A fejtőberendezés így a zaggyal telített térben dolgozik, így a puhább talaj nem hatol be az alagút homlokzatán, hiszen a zagy megtámasztja. A kifejtett talajt végül a zaggyal együtt eltávolítják, úgy hogy a zagy nyomása mindvégig állandó maradjon. Így a kitermelt kőzet a bentonitos zaggyal együtt kerül a felszínre. A felszínen rázószitára kerül a zagy, majd ülepítőn keresztül juttatják vissza a tárolótartályba a tisztított zagyot. A tisztított zagyhoz friss bentonitot kevernek, és újból visszajuttatják a fejtési térbe.
Forrás: Muskovits Marianna, Pajzsos alagútépítés és alkalmazása a 4-es metró építésénél, BME
A vonalalagutak fúrása során a talajjal érintkezésbe kerülő anyagok alábbiak:
Gépészeti kenőanyagok
Fúrási segédanyagok (Active Bentonit IBECO S),
A talaj konzisztenciáját és súrlódását módosító habanyag (MEYCOFIX SLF 30 MAPEI FOAMER 300).
A 4-es metró fúrásakor kitermelt talajba különböző anyagok kerülte bele. A fúrópajzs tengelynek folyamatos kenéséről gondoskodni kell, és a kimerült kenőanyag egy része a kitermelt talaj közé kerül. A fúrópajzs hosszabb leállításának idejére (pl.: ünnepek, hétvégi munkaszünet) a fúrópajzs kitermelő tér felőli oldalát bentonit zaggyal (fúrási segédanyag) töltik fel a nyomásegyensúly biztosítása miatt. Azonban a bentonit természetes eredetű ásványi agyag, így az nem jelent kockázatot a környezetre. A fúrás során a fúrópajzs elemei és a talaj közötti, valamint a talaj belső súrlódásának csökkentésére a fúrópajzs elé habanyagot injektálnak. A fúróhab csak szélsőséges esetekben (5000 ppm, 10000 ppm koncentráció) jelent kockázatot a környezetre, a technológia megfelelő alkalmazási körülményei között (300–1500 ppm) nem jelent kockázatot.
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- bór
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ón
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- stroncium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
Ez a talaj kiscelli, vagy tardi agyag. A mállás során a külső környezettel érintkező felső réteg sárgás színűvé vált, amit a pirit vastartalmának oxidációja okozott. Az alsó rétegekből származó agyag színe szürke, és jellemzően keményebb a felsőbb rétegekből származó sárga színű agyag talajnál.
A kiscelli agyag szemcseméret szerinti eloszlása alapján a következő frakciókat tartalmazza: 40–50% agyag (amely szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t), 50–60% hordalék, 6–7% homok. A felső sárga rétegek ezzel szemben csak 20–30% agyag frakciót és 70–80% hordalékot tartalmaznak. Karbonát tartalma 10–35% között van, de a felsőbb rétegekben nem éri el a 10%-ot.
A 4-es metró fúrásakor kitermelt talajba különböző anyagok kerülte bele. A fúrópajzs tengelynek folyamatos kenéséről gondoskodni kell, és a kimerült kenőanyag egy része a kitermelt talaj közé kerül. A fúrópajzs hosszabb leállításának idejére (pl.: ünnepek, hétvégi munkaszünet) a fúrópajzs kitermelő tér felőli oldalát bentonit zaggyal (fúrási segédanyag) töltik fel a nyomásegyensúly biztosítása miatt. Azonban a bentonit természetes eredetű ásványi agyag, így az nem jelent kockázatot a környezetre. A fúrás során a fúrópajzs elemei és a talaj közötti, valamint a talaj belső súrlódásának csökkentésére a fúrópajzs elé habanyagot injektálnak. A fúróhab csak szélsőséges esetekben (5000 ppm, 10000 ppm koncentráció) jelent kockázatot a környezetre, a technológia megfelelő alkalmazási körülményei között (300–1500 ppm) nem jelent kockázatot.
Összes só tartalma 0,09 m/m%.
A kitermelt talaj egy részét tájsebek gyógyítására használják.
Hulladéklerakó takarására alkalmazzák a sárga metróépítési talajjal keverve az ASA Magyarország lerakóján.
A BME ABÉT tanszék Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport munkatársai környezettoxikológiai teszteket végeztek, amelyek eredményei:
- a Vibrio fischeri lumineszcencia gátlási tesztnél, a gátlás 5,9% volt, mely alapján nem toxikus;
- Sinapis alba gyökér- és szárnövekedési tesztet is végeztek, amelynek eredménye, hogy a szürke metró-építési talajon nőtt növényeket egyenes szár és gyökér jellemzi, a gyökerek között megtalálható volt a menekülő gyökér is, de volt köztük olyan is, amely bensőséges kapcsolatot létesített a talajjal. A vizsgált mutatók azt mutatják, hogy a talaj nem toxikus;
- a Collembola mortalitás tesztnél 20%-os pusztulás volt jellemző.
Referencia: Mogyorós Edina (2011) Inert építési hulladékok felhasználása vörösiszap tározók lefedéséhez, Diplomamunka, BME
A szürke metróépítési hulladék talajról elmondható, hogy a legtöbb toxikus fém esetében a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket nem haladja meg az összes fémtartalom. Kockázatot jelenthet azonban a fúrás során leggyakrabban használt 300 ppm mennyiségű fúrást könnyítő adalék (Meycofix SLF 30, Mapei Foamer 300). Használata toxikus a növények számára (Sinapis alba). A talajba került detergens gátolja a növények szár- és gyökérnövekedését.
Mivel a talajban nem találhatóak szennyezőanyagok, illetve a táp- és mikroelemtartalma miatt alkalmas lehet hulladéklerakók, tározók (pl. vörösiszap) lefedésére, szerves anyaggal keverve.
Referencia: Mogyorós Edina (2011) Inert építési hulladékok felhasználása vörösiszap tározók lefedéséhez, Diplomamunka, BME
Geotechnikai elemek előállításánál alkalmazható a talajkomponensként, hasonló a természetben megtalálható talajokhoz.
Referencia: Tuba Dániel (2009) A 4-es metró építése során felmerülő környezetvédelmi problémák és megoldásuk, Diplomamunka, BME
Mivel a metróépítés során nem szennyeződött ez a talaj, toxikus fémeket nem tartalmaz, így nem kell számolni hasznosítással összefüggő kockázattal.