Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Termelés, kezelés, lerakás helye
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 05 füstgáz kéntelenítésének kalcium alapú reakcióiból származó szilárd hulladékok
Ez a gipszhulladék a mátrai erőmű kéményéből kikerülő füstgáz kéndioxid-tartalmának csökkentését eredményező leválasztó technológia terméke. A mosótoronyban a felfelé áramló 120–130 °C-os füstgázba vizes mészkőszuszpenziót permeteznek be. A több szinten bepermetezett mosóoldat hatására a forró füstgáz lehűl, a kémiai reakciók eredményeként pedig a mészkő megköti a kéndioxid gázt, miközben kalciumszulfittá alakul. A mosóberendezés zsompjában összegyűlő szulfitiszapot állandó keverés közben, sűrített levegő bevezetésével, kalciumszulfáttá, azaz gipsszé oxidálják. A gipszszuszpenzió víztelenítése hidrociklonokkal és vákuum-szalagszűrőn történik. A kelettkezett gipszet gipszsilokban tárolják. Forrás: http://www.mert.hu/hu/fustgaz-kentelenites
Igen, függ a nyersanyag minőségétől és a technológia hatékonyságától.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
A gipsz szulfátásvány. Pontos összetételét a tartalmaknál adtuk meg.
Az adatlapon megjelölt tartalmak forrása: [1] Vizsgálati jegyzőkönyv 2010, amit a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Laboratóriuma
Mivel talajalkotó ásvány, szervetlen anyagokból áll, amelyek bekerülnek a biológiai rendszerkbe, elemkörforgalmakba, átalakulva vagy eredeti formában illetve a talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe.
Hulladék, melléktermék jellemzése
A kéntelenítés során keletkező gipsz egy részét a Baumit Kft. használja fel alfa-félhidrát gyártásra. A Rigips cég 20 millió m2 gipszkartont állít elő az erőmű melléktermékét képező gipszből a Mátrai Erőmű Ipari Parkjában. A fennmaradó gipszet a cementgyárak hasznosítják.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
A visontai erőmű füstgázkéntelenítő berendezésből kikerülő gipsz elemzési adatai alapján megállapították, hogy a vonatkozó rendelet [102/1996(VIII.12)sz. Korm.] 1. sz. mellékletében felsorolt 14 veszélyességi jellemző egyike sem illik a vizsgált anyagra. A gipsz szilárd közegű, önmagával nem reakcióképes, nem tartalmaz gyorsan bomló, ill. biológiailag bontható anyagokat, nem fertőző. Az anyag vizsgált kémiai jellemzői (pH, vezetőképesség, KOI, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, fluorid, foszfát, cianid) desztillált vizes kivonatban, ill. a szilárd hulladékban nem érik el a veszélyességi (hulladék III. veszélyességi osztály) határt, a gipsz anyaga miatt nagyobb mennyiségű szulfát kivételével még az ivóvíz szennyezettségi határértéket sem közelítik meg. A toxikus nehézfém (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Mn, Pb, Zn) tartalom desztillált vizes kivonatban, ammónium-acetátos kivonatban, ill. salétromsavas kivonatban határérték alatti (III. vesz. oszt.) mennyiségben vannak jelen. Forrás: Dr. Kovács Ferenc (2006) Szakmai beszámoló, Zárójelentés 2002-2005, OTKA T037390, Miskolc
A BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Kutatócsoportja szabadföldi kísérletsorozatban vizsgálta gipsz hatását illetve talajjavítás célú felhasználhatóságát. Legfőbb eredményeik: egyik hulladék alkalmazása sem növelte a talaj toxikus fémtartalmát szignifikáns módon, környezetre nézve nem jelentenek kockázatot; az ökotoxikológiai tesztek eredményei egyöntetűen azt szemléltetik, hogy nincs toxikus hatása a hulladéknak: sem a mikrobiális tesztorganizmus Aliivibrio fischeri-vel, sem az állati tesztorganizmus Folsomia candida-val végzett teszt nem mutatott talajtoxicitást sem, az öktoxikológiai növényi tesztek (búza- és mustármagok szár- és gyökérnövekedése) tanulsága alapján sem volt toxikus a gipsz hulladék[4].
[4] Nagy Mariann (2013) Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, BME
Potenciális használat talajra
Ca- és S- tartalmának köszönhetően javítja a talajok fizikai tulajdonságait. Szikes talajok javítására [2]. Savanyú talajok pH-jának növelésére is alkalmazható.
Referencia: [2] M. Ilyas, R.H. Qureshi, M.A. Qadir (1996) Chemical changes in a saline-sodic soil after gypsum application and cropping, Soil Technology 10 (1997) 247-260
Savanyú talajhoz keverve csökkent az oldható Al tartalom, nőtt a Ca, így a Ca:Al arány csökkent. A lucerna szárazanyag-tartalma csökkent [7].Lúgos talajban csökkentette a pH-t, és a kicserélhető Na tartalmat növelte [8].
[7] W. L. Stouta, W. E. Priddya (1996) Use of flue gas desulfurization (FGD) by‐product gypsum on alfalfa, 27(9-10):2419-2432; [8] Y. Sakai, S. Matsumoto, M. Sadakata (2004) Alkali Soil Reclamation with Flue Gas Desulfurization Gypsum in China and Assessment of Metal Content in Corn Grains, 13(1):65-80
Igen,mivel kis mennyiségben tartalmaz mikroelemeket is.
S-tartalmánk köszönhetően alkalmas lehet pótlására [6]. Emellett Ca-tartalmának köszönhetően Ca pótlásra is alkalmas lehet.
[6] K.A. Handreck (1986) Gypsum and superphosphate as sources of sulfur for plants in containers, Scientia Horticulturae, 30(1–2):19–35
A BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Kutatócsoportja szabadföldi kísérletsorozatban vizsgálta gipsz hatását illetve talajjavítás célú felhasználhatóságát. A biológiai aktivitást jellemző módszerek egyértelmű javulást mutattak, a gipsz hulladékkal kezelt talajok esetében különösen pozitív hatásról beszélhetünk: növekedett a talaj mikroflórájának szubsztrát hasznosítása és a talajlégzés intenzitása is [4].
[4] Nagy Mariann (2013) Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, BME
Egy tanulmányban bemutatták, hogy újrahasznosított gipsz 2,5% cementtel keverve alkalmas talaj stabilizálásra [3]. Ca-tartalmának köszönhetően képes stabilizálni a talajt [5].
[5] I. Yilmaz, B. Civelekoglu (2009) Gypsum: An additive for stabilization of swelling clay soils, Applied Clay Science, 44(1–2):166–172
Referencia: [3] Aly Ahmed, Keizo Ugai (2011) Environmental effects on durability of soil stabilized with recycled gypsum, Cold Regions Science and Technology 66:84–92
Az apró homok részecskék szétszóródását megakadályozza, elősegíti a talajszemcsék aggregálódását, illetve növeli a víz beszivárgását [9].
[9] http://fabe.osu.edu/sites/fabe/files/imce/files/Soybean/Gypsum%20Bullet…
Az apró homok részecskék szétszóródását megakadályozza, elősegíti a talajszemcsék aggregálódását, illetve növeli a víz beszivárgását [9].
[9] http://fabe.osu.edu/sites/fabe/files/imce/files/Soybean/Gypsum%20Bullet…
A BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Kutatócsoportja szabadföldi kísérletsorozatban vizsgálta gipsz hatását illetve talajjavítás célú felhasználhatóságát. Az eredmények azt mutatták, hogy 1 év elteltével a gipsz önmagában alkalmazva jó hatással volt a talajok kémhatására (semleges irányba
tolta a pH-t), csakúgy, mint a talajok nedvességtartó képességére, ezért alkalmas lehet savanyú talajok pH-jának emelésére [4].
[4] Nagy Mariann (2013) Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, BME
Szikes talajok javítására [2].
[2] M. Ilyas, R.H. Qureshi, M.A. Qadir (1996) Chemical changes in a saline-sodic soil after gypsum application and cropping, Soil Technology 10 (1997) 247-260
Csökkenti a szennyezőanyagok transzportját a felszíni vizekbe [10].
[10] http://www.soilsolutions.net/uploads/EPA%20Gypsum%20Fact%20Sheet.pdf
Szerkezetjavító hatása miatt.
Hulladék gipsz a gyártási folyamattól függően tartalmazhat toxikus fémeket, szennyezőanyagokat, maradványokat.