Mátrai erőművi gipszhulladék (ajkai kármentesítésnél is használt)

A visontai erőmű füstgázkéntelenítő berendezésből kikerülő gipsz elemzési adatai alapján megállapították, hogy a vonatkozó rendelet [102/1996(VIII.12)sz. Korm.] 1. sz. mellékletében felsorolt 14 veszélyességi jellemző egyike sem illik a vizsgált anyagra. A gipsz szilárd közegű, önmagával nem reakcióképes, nem tartalmaz gyorsan bomló, ill. biológiailag bontható anyagokat, nem fertőző. Az anyag vizsgált kémiai jellemzői (pH, vezetőképesség, KOI, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, fluorid, foszfát, cianid) desztillált vizes kivonatban, ill. a szilárd hulladékban nem érik el a veszélyességi (hulladék III. veszélyességi osztály) határt, a gipsz anyaga miatt nagyobb mennyiségű szulfát kivételével még az ivóvíz szennyezettségi határértéket sem közelítik meg. A toxikus nehézfém (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Mn, Pb, Zn) tartalom desztillált vizes kivonatban, ammónium-acetátos kivonatban, ill. salétromsavas kivonatban határérték alatti (III. vesz. oszt.) mennyiségben vannak jelen. Forrás: Dr. Kovács Ferenc (2006) Szakmai beszámoló, Zárójelentés 2002-2005, OTKA T037390, Miskolc
A BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Kutatócsoportja szabadföldi kísérletsorozatban vizsgálta gipsz hatását illetve talajjavítás célú felhasználhatóságát. Legfőbb eredményeik: egyik hulladék alkalmazása sem növelte a talaj toxikus fémtartalmát szignifikáns módon, környezetre nézve nem jelentenek kockázatot; az ökotoxikológiai tesztek eredményei egyöntetűen azt szemléltetik, hogy nincs toxikus hatása a hulladéknak: sem a mikrobiális tesztorganizmus Aliivibrio fischeri-vel, sem az állati tesztorganizmus Folsomia candida-val végzett teszt nem mutatott talajtoxicitást sem, az öktoxikológiai növényi tesztek (búza- és mustármagok szár- és gyökérnövekedése) tanulsága alapján sem volt toxikus a gipsz hulladék[4].
[4] Nagy Mariann (2013) Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, BME