Pakurával szennyezett talaj ex situ remediációja

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia nevePakurával szennyezett talaj ex situ remediációja
Technológia angol neve
Ex situ bioremediation of a soil contaminated by mazut (heavy residual fuel oil)
Kifejlesztés országa
Szerbia
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Fejlesztés kezdete
2009
Fejlesztés befejezése
2011
Szabadalom száma
na
Fejlesztési projekt neve, száma
ON 142018B, TR 20131B
Nemzeti program neve
Ministry of Science and Technological Development
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • pakura
Egyéb szennyezőanyag
TPH (összes)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
TPH
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
g/kg
Jellemző kezdeti érték
5.2
Jellemző végérték
0.3
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Lényege a pakurával szennyezett talaj TPH koncentrációjának a csökkentése zimogén mikroorganizmusok segítségével. A szennyezett talajtól elkülönített mikrobiális társulásokkal rendszeres újraoltást végeznek. A biostimulációt táplálkozási elemek (N, P és K) hozzáadásával végzik. A biohalom a szennyezett talaj, mely puhafa fűrészpor és durva folyami homok mechanikus keverékét tartalmazza. A levegőztetést szisztematikus keveréssel javítják. A biohalmot polietilén fóliával védik a közvetlen külső hatásoktól. A bioremediációra előkészített anyag egy részét oltás nélkül elkülönítik, mint kezeletlen kontroll halom (CP). A biostimuláció és a zimogén mikroorganizusokkal történő újraoltás a kezelt talajban több mint 20-szor növeli a szénhidrogén-degradálók számát 50 nap után.

A technológia újdonsága

Kőolajipari termékek biodegradációjáról eddig csak nagyon kevés szakirodalom íródott, ilyen nagy mennyiségű talajra (600 m3) pedig egyáltalán nem alkalmaztak még hasonló technológiát.

Remediációs technológia fajtája
  • biológiai
  • biodegradáción alapuló remediáció
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Mobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
ex situ on site
Technológiai paraméterek
Mozgatott talajmennyiség
Szennyezőanyag mennyisége
Szennyezőanyagból keletkezett főtermék
Szennyezőanyagból keletkezett melléktermék
Hőmérséklet
pH
Egyéb technológiai paraméter

na

Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Utómonitoring időtartama
na
Beruházási költség
1.000.000 - 2.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
1 000 - 2 000 HUF
Fajlagos energia költség
500 - 1 000 HUF
Fajlagos anyagköltség
1 000 - 2 000 HUF
Fajlagos munkaerőköltség
1 000 - 2 000 HUF
Fajlagos összköltség
5 000 - 10 000 HUF
Költség
3-közepes
Időigény
4-kicsi
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
2-nagy
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Célérték teljesítésének képessége
3-közepes
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
2-gyenge
Erősségek

Pakurával szennyezett területek hatékony TPH-csökkentésének egyedülálló mikrobiológiai eszköze.

Gyengeségek

Viszonylag hosszú idő (több hónap) szükséges a kivitelezéshez.

Lehetőségek

Egyéb kőolajipari termékekkel szennyezett talaj hatékony bioremediációja a szénhidrogén-bontó mikroorganizmusok számának növelése révén.

Veszélyek

Mikrobiológiai munka általános veszélyei állnak fenn, melyeket ellenőrzött és steril munkakörülményekkel könnyen el lehet kerülni.

A terület neve
Torlak
Alkalmazás helye, ország
Szerbia
Alkalmazás helye, város
Belgrád
Alkalmazás kezdő időpontja
2009
Alkalmazás befejező időpontja
2011
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Mélység (m)
0.4
Területhasználat
Ipari
Egyéb területhasználat
na
A szennyezettség eredete
na
Összefoglaló az alkalmazásról

A szennyezett talajtól (600 m3) elkülönített mikrobiális társulásokkal rendszeres újraoltást végeznek. A biostimulációt táplálkozási elemek (N, P és K) hozzáadásával végzik. A biohalom (mélysége 0,4 m) a szennyezett talaj, mely puhafa fűrészpor és durva folyami homok mechanikus keverékét tartalmazza. A levegőztetést szisztematikus keveréssel javítják. A biohalmot polietilén fóliával védik a közvetlen külső hatásoktól. A bioremediációra előkészített anyag egy részét (10 m3) oltás nélkül elkülönítik, mint kezeletlen kontroll halom (CP). A biostimuláció és a zimogén mikroorganizusokkal történő újraoltás a kezelt talajban több mint 20-szor növeli a szénhidrogén-degradálók számát 50 nap után. Az 5 hónap alatt a szennyezett talaj TPH-tartalma a kezdeti érték 6%-ára csökkent, míg a kontroll halomnál csak a kezdeti érték 90%-ára. 150 nap után az alifás frakciónak 96%-os, az aromás frakciónak 97%-os, a nitrogén-kén-oxigén (NSO)- és aszfalt frakcióknak pedig 83%-os csökkenése volt tapasztalható. Az izoprenoidok, prisztán és fitán több mint 55%-a biodegradálódott, ami jelezte, hogy ezek nem alkalmas biomarkerek ehhez a bioremediációhoz.

Szennyezőanyag
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • pakura
Egyéb szennyezőanyag
TPH (összes)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
TPH
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
g/kg
Jellemző kezdeti érték
5.2
Jellemző végérték
0.3
Publikációk

Ex situ bioremediation of a soil contaminated by mazut (heavy residual fuel oil) - A field experiment
Vladimir P. Be¹koski, Gordana Gojgic-Cvijovic, Jelena Milic, Mila Ilic, Srdjan Miletic, Tatjana ©olevic, Miroslav M. Vrvic, Chemosphere, 2011, 83, 34-40.

Referenciák

Change of isoprenoids, steranes and terpanes during ex situ bioremediation of mazut on the industrial scale
Vladimir P. Be¹koski, Milo¹ Takiæ, Jelena Miliæ, Mila Iliæ, Gordana Gojgiæ-Cvijoviæ, Branimir Jovanèiæeviæ, Miroslav M. Vrviæ, J. Serb. Chem. Soc., 2010, 75, 1605-1616.

Adatlap azonosító (eredeti)
1680
Bevivő
Rétfalvi Nóra
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás