Pakurával szennyezett talaj ex situ remediációja

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Pakurával szennyezett talaj ex situ remediációja
Technológia angol neve 
Ex situ bioremediation of a soil contaminated by mazut (heavy residual fuel oil)
Kifejlesztés országa 
Szerbia
A fejlesztés fázisa  
alkalmazott
Szabadalom száma 
na

A fejlesztés finanszírozása

Fejlesztési projekt neve, száma 
ON 142018B, TR 20131B
Fejlesztés kezdete 
2009
Fejlesztés befejezése 
2011
Nemzeti program neve 
Ministry of Science and Technological Development
Alkalmazási kör
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • pakura
Egyéb szennyezőanyag 
TPH (összes)

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
TPH
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
g/kg
Jellemző kezdeti érték 
5.2
Jellemző végérték 
0.3
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa 
Egyszerű
Technológia alapja 
Biológiai
A technológia általános ismertetése 

Lényege a pakurával szennyezett talaj TPH koncentrációjának a csökkentése zimogén mikroorganizmusok segítségével. A szennyezett talajtól elkülönített mikrobiális társulásokkal rendszeres újraoltást végeznek. A biostimulációt táplálkozási elemek (N, P és K) hozzáadásával végzik. A biohalom a szennyezett talaj, mely puhafa fűrészpor és durva folyami homok mechanikus keverékét tartalmazza. A levegőztetést szisztematikus keveréssel javítják. A biohalmot polietilén fóliával védik a közvetlen külső hatásoktól. A bioremediációra előkészített anyag egy részét oltás nélkül elkülönítik, mint kezeletlen kontroll halom (CP). A biostimuláció és a zimogén mikroorganizusokkal történő újraoltás a kezelt talajban több mint 20-szor növeli a szénhidrogén-degradálók számát 50 nap után.

A technológia újdonsága 

Kőolajipari termékek biodegradációjáról eddig csak nagyon kevés szakirodalom íródott, ilyen nagy mennyiségű talajra (600 m3) pedig egyáltalán nem alkalmaztak még hasonló technológiát.

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája 
  • biológiai
  • biodegradáción alapuló remediáció
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából 
Mobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint 
ex situ on site
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
Mozgatott talajmennyiség
Szennyezőanyag mennyisége
Szennyezőanyagból keletkezett főtermék
Szennyezőanyagból keletkezett melléktermék
Hőmérséklet
pH
Egyéb technológiai paraméter 

na

Környezetmonitoring helye 
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Utómonitoring időtartama 
na
Technológia költségei
Beruházási költség 
1.000.000 - 2.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség 
1 000 - 2 000 HUF
Fajlagos energia költség 
500 - 1 000 HUF
Fajlagos anyagköltség 
1 000 - 2 000 HUF
Fajlagos munkaerőköltség 
1 000 - 2 000 HUF
Fajlagos összköltség 
5 000 - 10 000 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
3-közepes
Időigény 
4-kicsi
Helyigény 
4-kicsi
Munkaigény 
3-közepes
Felszerelés, műszerigény 
2-nagy
Szakember-igény 
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
5-nagyon kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
3-közepes
Környezethatékonyság 
4-nagy
Költséghatékonyság 
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése 
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség 
nem
Alkalmazhatóság 
4-jó
Elérhetőség 
4-jó
Ismertség 
2-gyenge
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

Pakurával szennyezett területek hatékony TPH-csökkentésének egyedülálló mikrobiológiai eszköze.

Gyengeségek 

Viszonylag hosszú idő (több hónap) szükséges a kivitelezéshez.

Lehetőségek 

Egyéb kőolajipari termékekkel szennyezett talaj hatékony bioremediációja a szénhidrogén-bontó mikroorganizmusok számának növelése révén.

Veszélyek 

Mikrobiológiai munka általános veszélyei állnak fenn, melyeket ellenőrzött és steril munkakörülményekkel könnyen el lehet kerülni.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Torlak
Alkalmazás helye, ország 
Szerbia
Alkalmazás helye, város 
Belgrád
Alkalmazás kezdő időpontja 
2009
Alkalmazás befejező időpontja 
2011
Alkalmazás fázisa 
Demonstráció

A kezelt terület mérete

Mélység (m) 
0.4

Mozgatott fázisok térfogata

Talaj (m3) 
600.0
Egyéb területhasználat 
na
A szennyezettség eredete 
na
Összefoglaló az alkalmazásról 

A szennyezett talajtól (600 m3) elkülönített mikrobiális társulásokkal rendszeres újraoltást végeznek. A biostimulációt táplálkozási elemek (N, P és K) hozzáadásával végzik. A biohalom (mélysége 0,4 m) a szennyezett talaj, mely puhafa fűrészpor és durva folyami homok mechanikus keverékét tartalmazza. A levegőztetést szisztematikus keveréssel javítják. A biohalmot polietilén fóliával védik a közvetlen külső hatásoktól. A bioremediációra előkészített anyag egy részét (10 m3) oltás nélkül elkülönítik, mint kezeletlen kontroll halom (CP). A biostimuláció és a zimogén mikroorganizusokkal történő újraoltás a kezelt talajban több mint 20-szor növeli a szénhidrogén-degradálók számát 50 nap után. Az 5 hónap alatt a szennyezett talaj TPH-tartalma a kezdeti érték 6%-ára csökkent, míg a kontroll halomnál csak a kezdeti érték 90%-ára. 150 nap után az alifás frakciónak 96%-os, az aromás frakciónak 97%-os, a nitrogén-kén-oxigén (NSO)- és aszfalt frakcióknak pedig 83%-os csökkenése volt tapasztalható. Az izoprenoidok, prisztán és fitán több mint 55%-a biodegradálódott, ami jelezte, hogy ezek nem alkalmas biomarkerek ehhez a bioremediációhoz.

Szennyezőanyag 
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • pakura
Egyéb szennyezőanyag 
TPH (összes)

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
TPH
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
g/kg
Jellemző kezdeti érték 
5.2
Jellemző végérték 
0.3
Publikáció, referencia
Publikációk 

Ex situ bioremediation of a soil contaminated by mazut (heavy residual fuel oil) - A field experiment
Vladimir P. Be¹koski, Gordana Gojgic-Cvijovic, Jelena Milic, Mila Ilic, Srdjan Miletic, Tatjana ©olevic, Miroslav M. Vrvic, Chemosphere, 2011, 83, 34-40.

Referenciák 

Change of isoprenoids, steranes and terpanes during ex situ bioremediation of mazut on the industrial scale
Vladimir P. Be¹koski, Milo¹ Takiæ, Jelena Miliæ, Mila Iliæ, Gordana Gojgiæ-Cvijoviæ, Branimir Jovanèiæeviæ, Miroslav M. Vrviæ, J. Serb. Chem. Soc., 2010, 75, 1605-1616.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1680
Bevivő 
Rétfalvi Nóra
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajremediációs technológia
Létrehozás 
2014-04-21
Módosítás 
2018-06-22