Pakurával szennyezett talaj ex situ remediációja

Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group

Organisation/Data provider's nameBudapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Name of contact
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Telephone/fax
+36-1-4632347
Technology Hungarian namePakurával szennyezett talaj ex situ remediációja
Technology name
Ex situ bioremediation of a soil contaminated by mazut (heavy residual fuel oil)
Country of origin
Szerbia
Stage of development
after application
Start of the development
2009
End of the development
2011
Standard number
na
Name and number of the project
ON 142018B, TR 20131B
Name of the National Programme
Ministry of Science and Technological Development
Contaminant group|Contaminant typically treated
  • Petroleum derivatives (TPH)
  • residual fuel = mazout= black oil
Other contaminants
TPH (összes)
Typical measured/quantitative value of environmental risk
TPH
The metric unit of measurement of the typical environmental risk
g/kg
Typical initial value
5.2
Typical final value
0.3
Environmental element/phase the method may be applied to
Saturated soil
Unsaturated (whole) soil
Technology type
simple
Basis of the technology
Biological
Technology description

Lényege a pakurával szennyezett talaj TPH koncentrációjának a csökkentése zimogén mikroorganizmusok segítségével. A szennyezett talajtól elkülönített mikrobiális társulásokkal rendszeres újraoltást végeznek. A biostimulációt táplálkozási elemek (N, P és K) hozzáadásával végzik. A biohalom a szennyezett talaj, mely puhafa fűrészpor és durva folyami homok mechanikus keverékét tartalmazza. A levegőztetést szisztematikus keveréssel javítják. A biohalmot polietilén fóliával védik a közvetlen külső hatásoktól. A bioremediációra előkészített anyag egy részét oltás nélkül elkülönítik, mint kezeletlen kontroll halom (CP). A biostimuláció és a zimogén mikroorganizusokkal történő újraoltás a kezelt talajban több mint 20-szor növeli a szénhidrogén-degradálók számát 50 nap után.

Description of the novelty of the technology

Kőolajipari termékek biodegradációjáról eddig csak nagyon kevés szakirodalom íródott, ilyen nagy mennyiségű talajra (600 m3) pedig egyáltalán nem alkalmaztak még hasonló technológiát.

Remediation technology type
  • biological
  • biodegradation based remediation
Remediation technology from contaminant point of view
mobilisation
Remediation technology from execution point of view
ex situ on site
Technological parameters
Soil flux
Contaminant amount
Main product resulted from the contaminant
By-product resulted from the contaminant
Temperature
pH
Other technological parameter

na

Monitored environmental element
Saturated soil
Unsaturated (whole) soil
Duration of post monitoring
na
Capital costs
4.000 - 8.000 Euro
Specific operation costs
4 - 8 Euro
Specific energy costs
2 - 4 Euro
Specific material costs
4 - 8 Euro
Specific labour costs
4 - 8 Euro
Specific total costs
20 - 40 Euro
Costs
3-medium
Time requirement
4-low
Space requirement
4-low
Workload requirement
3-medium
Equipment, apparata requirement
2-high
Qualified labour
3-medium
Environmental risk and workplace risks
5-very low
Ability to meet the target value
3-medium
Environmental efficiency
4-high
Cost efficiency
4-good
Generation of any recyclable byproduct
yes
Generation of any byproduct to be treated
no
Automation/remote control
no
Feasibility
4-good
Availability
4-good
Well known
2-weak
Strengths

Pakurával szennyezett területek hatékony TPH-csökkentésének egyedülálló mikrobiológiai eszköze.

Weaknesses

Viszonylag hosszú idő (több hónap) szükséges a kivitelezéshez.

Possibilities

Egyéb kőolajipari termékekkel szennyezett talaj hatékony bioremediációja a szénhidrogén-bontó mikroorganizmusok számának növelése révén.

Threats

Mikrobiológiai munka általános veszélyei állnak fenn, melyeket ellenőrzött és steril munkakörülményekkel könnyen el lehet kerülni.

Site name
Torlak
Location of the application, country
Szerbia
Location of the application, town
Belgrád
Start date of the application
2009
Alkalmazás befejező időpontja
2011
Application stages
Demonstration
Depth (m)
0.4
Soil (m3)
600.0
Landuse
Industrial
Other landuse
na
Origin of the pollution
na
Summary of the charasteristic parameters of application

A szennyezett talajtól (600 m3) elkülönített mikrobiális társulásokkal rendszeres újraoltást végeznek. A biostimulációt táplálkozási elemek (N, P és K) hozzáadásával végzik. A biohalom (mélysége 0,4 m) a szennyezett talaj, mely puhafa fűrészpor és durva folyami homok mechanikus keverékét tartalmazza. A levegőztetést szisztematikus keveréssel javítják. A biohalmot polietilén fóliával védik a közvetlen külső hatásoktól. A bioremediációra előkészített anyag egy részét (10 m3) oltás nélkül elkülönítik, mint kezeletlen kontroll halom (CP). A biostimuláció és a zimogén mikroorganizusokkal történő újraoltás a kezelt talajban több mint 20-szor növeli a szénhidrogén-degradálók számát 50 nap után. Az 5 hónap alatt a szennyezett talaj TPH-tartalma a kezdeti érték 6%-ára csökkent, míg a kontroll halomnál csak a kezdeti érték 90%-ára. 150 nap után az alifás frakciónak 96%-os, az aromás frakciónak 97%-os, a nitrogén-kén-oxigén (NSO)- és aszfalt frakcióknak pedig 83%-os csökkenése volt tapasztalható. Az izoprenoidok, prisztán és fitán több mint 55%-a biodegradálódott, ami jelezte, hogy ezek nem alkalmas biomarkerek ehhez a bioremediációhoz.

Contaminant
Contaminant group|Contaminant the method was applied to
  • Petroleum derivatives (TPH)
  • residual fuel = mazout= black oil
Other contaminant
TPH (összes)
Typical measured/quantitative value of environmental risk
TPH
The metric unit of measurement of the typical environmental risk
g/kg
Typical initial value
5.2
Typical final value
0.3
Publications

Ex situ bioremediation of a soil contaminated by mazut (heavy residual fuel oil) - A field experiment
Vladimir P. Be¹koski, Gordana Gojgic-Cvijovic, Jelena Milic, Mila Ilic, Srdjan Miletic, Tatjana ©olevic, Miroslav M. Vrvic, Chemosphere, 2011, 83, 34-40.

References

Change of isoprenoids, steranes and terpanes during ex situ bioremediation of mazut on the industrial scale
Vladimir P. Be¹koski, Milo¹ Takiæ, Jelena Miliæ, Mila Iliæ, Gordana Gojgiæ-Cvijoviæ, Branimir Jovanèiæeviæ, Miroslav M. Vrviæ, J. Serb. Chem. Soc., 2010, 75, 1605-1616.

Datasheet id (original)
1680
Creator
Rétfalvi Nóra
Status
Verified
Adatlap típusaSoil remediation technology
Létrehozás2014-04-21
Módosítás2018-06-22