Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 05 tejipari hulladékok
- 02 05 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A tejsavó (whey) a sajt-, túró- és kazeingyártás mellékterméke. A tej savas alvasztásakor (túró gyártásánál), illetve oltós- vagy vegyes alvasztásakor (sajtok gyártása) a sajttej fehérjéi közül a kazein koagulál, az így képződött kazeintérháló magába zárja a tej többi összetevőjét (tejzsír, tejcukor, savak, ásványi anyagok, víz). Az alvadék szilárd fázisától elválasztott folyadékot
nevezzük savónak. A savó zöldessárga színű, kellemes illatú, íze enyhén savanykás. A tejcukor és a tejsav egymáshoz viszonyított arányától függően megkülönböztetünk savanyú (acid whey) és édes tejsavót (sweet whey). Előbbi a tej savas alvasztása, utóbbi az oltós és a vegyes alvasztás során keletkezik. Forrás: Román András, Tejsavó nano- és diaszűrésének vizsgálata, Doktori értekezés, Budapest, 2010
A tejsavó összetevője eltérő lehet annak függvényében, hogy milyen tejből készül (tehén, kecske, bölény), milyen a tej minősége és a tejet adó állatot mivel etették.
Forrás: De Wit, J.N. (2001) Lecturer’s Handbook on Whey and Whey Products, first ed. European Whey Products Association, Brussels: Belgium.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
A tejsavó összetevője eltérő lehet annak függvényében, hogy milyen tejből készül (tehén, kecske, bölény), milyen a tej minősége és a tejet adó állatot mivel etették.
Forrás: De Wit, J.N. (2001) Lecturer’s Handbook on Whey and Whey Products, first ed. European Whey Products Association, Brussels: Belgium.
Ana R. Prazeres, Fátima Carvalho, Javier Rivas (2012) Cheese whey management: A review, Journal of Environmental Management 110, pp. 48-68.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Összes nitrogéntartalom: 2%
Talaj tápanyagpótlásra: nagy szervesanyag tartalmának köszönhetően megemeli a talajban élő mikroorganizmusok számát. Hatására nagyobb átmérőjű talajaggregátumok képződnek.
Talajművelés során a barázdás öntözésből származó üledék veszteséget csökkenti. Eróziógátlásra is alkalmas.
Fémmel szennyezett felszín alatti vizek tisztítása - in situ bioprecipitation (in situ biológiai kicsapás)
Színesfémiparból származó nehézfémek: Cd, Pb, Cu, Zn, Hg, Co és Ni (az esővízzel bekerülnek a talajba és a felszíni vizekbe)
szulfátredukáló baktériumok (SO42- S2-) redukálás közben kötik meg ezeket. Szerves szénforrás lehet a tejsavó.
Sonnleitner, R., Lorbeer, E., Schinner, F., Effects of straw, vegetable oil and whey on physical and microbiological properties of a chernozem, Applied Soil Ecology 22 (2003) 195–204.
Lehrsch, G.A., Robbins, C.W., Brown, M.J., Whey utilization in furrow irrigation: Effects on aggregate stability and erosion, Bioresource Technology 99 (2008) 8458–8463.
Yamini Satyawali, Edo Schols, Sandra Van Roy, Winnie Dejonghe, Ludo Diels, Karolien Vanbroekhoven (2007)Stability investigations of zinc and cobalt precipitates immobilized by in situ bioprecipitation (ISBP) process. Journal Hazardous Materials, 181(1–3), pp. 217–225.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Ha túl magas a savó ásványi sótartalma, akkor ellehetetleníti a növénytermesztést a talajon. Ha a savó belemosódik a környező vizekbe, a magas foszfor és nitrogén tartalom miatt eutrofizációt okozhat. A savó savas pH-ja a talaj elsavasodását okozhatja. Ezek a hatások előkezeléssel csökkenthetőek.
Forrás: Ana R. Prazeres, Fátima Carvalho, Javier Rivas (2012) Cheese whey management: A review, Journal of Environmental Management 110, pp. 48-68.
Potenciális használat talajra
Nagy szervesanyag tartalmának köszönhetően megemeli a talajban élő mikroorganizmusok számát. Hatására nagyobb átmérőjű talajaggregátumok képződnek.
Forrás: Sonnleitner, R., Lorbeer, E., Schinner, F., Effects of straw, vegetable oil and whey on physical and microbiological properties of a chernozem, Applied Soil Ecology 22 (2003) 195–204.
Foszfor, nitrogén, kálcium, nátrium, kálium, magnézium, klór stb. tartalmának köszönhetően növeli a talaj tápelemtartalmát.Forrás:Ana R. Prazeres, Fátima Carvalho, Javier Rivas (2012) Cheese whey management: A review, Journal of Environmental Management 110, pp. 48-68.
Ana R. Prazeres, Fátima Carvalho, Javier Rivas (2012) Cheese whey management: A review, Journal of Environmental Management 110, pp. 48-68.
Szikes talajok javítására alkalmas.
Forrás: S. B. Jones, C. W. Robbins, C. L. Hansen (1993) Sodic Soil Reclamation Using Cottage Cheese (Acid) Whey, Arid Soil Res. and Rehab. 7. pp. 51-61.
Nagy szervesanyag tartalmának köszönhetően része lehet termesztőközegnek.
Forrás: Sonnleitner, R., Lorbeer, E., Schinner, F., Effects of straw, vegetable oil and whey on physical and microbiological properties of a chernozem, Applied Soil Ecology 22 (2003) 195–204.
Talajművelés során a barázdás öntözésből származó üledék veszteséget csökkenti. Eróziógátlásra is alkalmas.
Forrás: Lehrsch, G.A., Robbins, C.W., Brown, M.J., Whey utilization in furrow irrigation: Effects on aggregate stability and erosion, Bioresource Technology 99 (2008) 8458–8463.
Közvetett módon igen! In situ biológiai kicsapásnál (in situ bioprecipitation) szénforrásként alkalmazható lehet fémmel szennyezett felszín alatti vizek tisztítására. Színesfémiparból származó nehézfémek, pl. Cd, Pb, Cu, Zn, Hg, Co és Ni, az esővízzel bekerülhetnek a talajba és a felszíni vizekbe. A technológia során szulfátredukáló baktériumok szulfid-csapadék formában távolítják el fémeket a vízből.
Forrás:
Yamini Satyawali, Edo Schols, Sandra Van Roy, Winnie Dejonghe, Ludo Diels, Karolien Vanbroekhoven (2007)Stability investigations of zinc and cobalt precipitates immobilized by in situ bioprecipitation (ISBP) process. Journal Hazardous Materials, 181(1–3), pp. 217–225.
Ha túl magas a savó ásványi sótartalma, akkor ellehetetleníti a növénytermesztést a talajon Ha a savó belemosódik a környező vizekbe, a magas foszfor és nitrogén tartalom miatt eutrofizációt okozhat. A savó savas pH-ja a talaj elsavasodását okozhatja. Ezek a hatások előkezeléssel csökkenthetőek.
Forrás: Ana R. Prazeres, Fátima Carvalho, Javier Rivas (2012) Cheese whey management: A review, Journal of Environmental Management 110, pp. 48-68.