Fermentált almatörköly

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseFermentált almatörköly
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Fermented Apple Pomace
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
  • 02 07 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

Az almatörköly a gyümölcslégyártás mellékterméke, a termék 25-30%-át is kitevő mennységben keletkezik. Alacsony tápanyagtartalma miatt nem tekinthető teljes értékű takarmánynak, viszont fermentáció szubsztrátjának kiválóan megfelel. Különböző mikroorganizmusok felhasználásával (Saccharomyces cerevisiae, Candida utilis, Torula utilis), szilárd fázisú anaerob fermentációval etilalkohol és állati takarmánynak felhasználható fermentált almatörköly állítható elő. A fermentáció előtt az almatörkölyt szárítják és valamilyen nitrogénforrással, például ammónium-szulfáttal keverik (1.8%). A fermentáció 25°C körüli hőmérsékleten (+-15°C) anaerob körülmények között megy végbe. A keletkezett végterméket (etanol) desztillálással elválasztják, majd a fermentált almatörköly szilárd fázisát szárítják és porítják.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

Igen, a fermentációhoz felhasznált mikroorganizmusoktól (Saccharomyces cerevisiae, Candida utilis, Torula utilis) függően összetétele változhat.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyi anyag keverék
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Aszkorbinsav (C-vitamin)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
314 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1.17 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.16 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.045 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.015 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2.025 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
24.35 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • mangán
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
34.75 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
522 mg/l
Vegyes hulladék/termék neve
Fermentált almatörköly
Vegyes hulladék/termék összetevői

Összes cukor = 10.4-10.6%; Nyersfehérje = 15-18.5%; Nyerszsír = 6.2-8.5%; Nyersrost = 18.3-19.2%; Oldható fehérjék = 3.1-4.4%; Összes oldható anyag = 30-33%. Kalóriatartalma magas = 2540-2690 kcal/kg. Tartalmaz színanyagokat is, vöröset 1.3-1.8 egységben, sárgát 10 egységgel, kéket 0.1 egységgel. Aszkorbinsav 259-370 mg/kg, kálium 1.13-1.24%, nátrium 0.14-0.18%, kálcium 0.04-0.05%, magnézium 0.01-0.02%, réz 1.67-2.38 mg/l, cink 24-24.7 mg/l, mangán 26.3-43.2 mg/l, vas 501-543 mg/l

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Könnyen biodegradálható, a környezetbe kerülve a biotával való kölcsönhatás következményeképpen szerves molekula komplexitásának csökkentése, vagy teljes lebontása, mineralizációja megy végbe.

pH
3.8
Szárazanyag-tartalom (%)
95.5
Nedvességtartalom (%)
4.5
Homogenitás
Homogén
Puzzolánaktivitás
nem
Egyéb

Titrálható savtartalom = 2.68-2.99%; Hamutartalma = 3.72-3.8%, pH 3.7-3.9, szárazanyag-tartalom 95-96%

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Állati takarmánynak felhasználható.

Referenciák hasznosításra

[1] V. K. Joshi, D. K. Sandhu, Preparation and evaluation of an animal feed byproduct produced by solid-state fermentation of apple pomace, Bioresource Technology 56 (1996) 251-255

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Tápanyagtartalom, toxikus elemtartalom, pH, aflatoxin tartalom. [V. K. Joshi, D. K. Sandhu, Preparation and evaluation of an animal feed byproduct produced by solid-state fermentation of apple pomace, Bioresource Technology 56 (1996) 251-255]

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

A sók felhalmozódása (különösen a nátriumsóké) az ökoszisztémákra nézve az egyik legnagyobb fiziológiai veszély. A só megzavarja a növények növekedését azzal, hogy korlátozza a tápanyag-felvételt és rontja a növény rendelkezésére álló víz minőségét. Hatással van a talajban található organizmusok anyagcseréjére is, és a talaj termékenységének jelentős csökkenéséhez vezet. A talaj kiterjedt szikesedése a növények sorvadását idézi elő az ozmózisnyomás növekedése és a só mérgező hatása miatt. A túlzott sómennyiség a talaj szerkezetének romlásához vezet, a talaj az oxigénhiány miatt képtelen lesz fenntartani a növények növekedését vagy az állati életet.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Jelentős káliumtartalma, de alacsony nitrogén- és foszfortartalma tápanyagpótlásra csak korlátozottan teszi alkalmassá.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Kálium-tartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Főleg vas-tartalma miatt (522 mg/l), de tartalmaz magnéziumot (0,015%), nátriumot (0,16%) és kalciumot (0,045%) is.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Réz- (2,025 mg/l), cink- (24,35 mg/l) és mangán-tartalma (34,75 mg/l) miatt is alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Nagy mennyiségben tartalmaz könnyen biodegradálható anyagokat, például cukrokat, így a talaj mikrobiológiai aktivitásának növelésével a talajaktivitást javíthatja.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A talaj mikrobiológiai aktivitásának növelése a talajtextúra javulását is magával vonja.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A szervesanyag-tartalom növelésén keresztül a humuszképződés elősegítésével alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

A talaj szervesanyag-tartalmának növelésén és a vegetáció kialakulásának elősegítésével.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Savas kémhatása miatt nem alkalmas.

Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Magas sótartalma miatt nem alkalmas.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Indoklás, referenciák

Ilyen jellegű alkalmazásról nincs információ.

Hasznosítással összefüggő kockázatok

Alacsony pH-ja miatt a talaj savanyodását idézheti elő, magas sótartalma ugyanakkor szikesedéshez vezethet. A sók felhalmozódása (különösen a nátriumsóké) az ökoszisztémákra nézve az egyik legnagyobb fiziológiai veszély. A só megzavarja a növények növekedését azzal, hogy korlátozza a tápanyag-felvételt és rontja a növény rendelkezésére álló víz minőségét. Hatással van a talajban található organizmusok anyagcseréjére is, és a talaj termékenységének jelentős csökkenéséhez vezet. A talaj kiterjedt szikesedése a növények sorvadását idézi elő az ozmózisnyomás növekedése és a só mérgező hatása miatt. A túlzott sómennyiség a talaj szerkezetének romlásához vezet, a talaj az oxigénhiány miatt képtelen lesz fenntartani a növények növekedését vagy az állati életet.

Adatlap azonosító (eredeti)
1331
Bevivő
Böröndi Tamás
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás