Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Valamennyi foszfortrágyaféle között ez a legrégibb. Legelőször Angliában használták. A csontok természetes állapotukban trágyázásra alkalmatlanok, mert a bennük levő zsír elkorhadásukat gátolja, ez okból a csontokat zsírtalanítani kell, amit gyárakban gőz segítségével végeznek. Kicsiben a zsírtalanítás soha sem tökéletes és ezért nem célszerű a gazdaságban összegyűlő csontokból csontlisztet készíteni. Az ilyen csontliszt hatása csekély. A csontliszt gyári készítésénél a zsírtalanított csontlisztet enyvtelenítik, mert e nélkül nem lehet megőrleni, ami pedig okvetlen szükséges, mert minél finomabb a csontliszt, annál gyorsabb a hatása, amiért is a csontliszt értékét finomsága határozza meg. A csontliszt legbiztosabban hat a könnyebb talajokon, így a homokon és a homokos vályogon. Itt többet ér a szuperfoszfátnál, melynek vízben könnyen oldódó foszforsavval az altalajba mosódik, minthogy a laza talajok abszorbeáló képessége csekély. Közép kötött és kötött talajokra ma már nem használnak csontlisztet, hanem inkább szuperfoszfátot vagy Thomas-salakot. A csontlisztet különben nagy mennyiségben dolgozzák fel csontliszt-szuperfoszfáttá. A csontlisztből egy katasztr. holdra 100-200 kg. szükséges. Egyenletesen kell elszórni és azután alászántani v. boronálni.
A csontlisztet mint takarmányt etetésre oly mészszegény (többnyire nedves, lápos, tőzeges) vidékeken használják, hol a marha csontporhanyóságban szenved. Újabban azonban inkább precipitált foszforsavas meszet adnak az állatnak. E mész enyvgyárakban készül, a csontok ásványi alkatrészeit sósavban feloldják, azután mésztejet adnak a sósavhoz, mely a csontalkatrészeket poralakban kiválasztja. Egy nagy marhára egy evőkanálnyi (30-50 g) csontlisztet számítanak s azt a kissé megnedvesített takarmányra hintik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- titán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- lantán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
43,26%-ban tartalmaz CaO-ot, 35,2%-ban tartalmaz P2O5-t, nagyobb mennyiségben Na-ot és K-ot, ezen kívül számos fémoxidot.
Forrás: Valanciene, V. (2011) Utilization of Meat and Bone Meal Bottom Ash in Ceramics, Materials Science, 17(1), pp. 86-92
Forrás: Marie Coutand, Martin Cyr, Eric Deydier, Richard Guilet, Pierre (2008)Characteristics of industrial and laboratory meat and bone meal ashes and their potential applications, Journal of Hazardous Materials 150(3), pp. 522-532.
A környezetbe kerülve a talaj ásványi anyagaihoz hasonló anyagként a talajszerkezethez jól illeszkedik, a talajásványok dinamikus átalakulásaiban, vagyis a mállási és ásványképződési folyamatokban részt vesz. Mállásakor, mozgékony anyagainak kioldódásakor a benne lévő növényi tápanyagok, mikroelemek talajvízbe kerülhetnek, növények felveszik őket. Lúgosságával a savanyú talajok pH értékét normalizálhatja és az ionok kioldódását, mobilizálását befolyásolja: a pozitív ionok mozgékonyságát csökkenti, a negatívokét növelheti, például arzenátok, molibdenátok vagy szelenátok. Nagy fajlagos felülete befolyásolja a talaj szorpciós kapacitását, a szorbeált anyagok tartózkodási idejét. Ha van puzzolánaktivitása, akkor a környezet nedvességtartalmával reagálva kötőanyagként viselkedik, megszilárdul. A talajban emiatt fizikai és kémiai stabilizálásra is alkalmazható.
Más pernyékhez hasonlóan használható talajjavításra.
Forrás: Marie Coutand, Martin Cyr, Eric Deydier, Richard Guilet, Pierre (2008)Characteristics of industrial and laboratory meat and bone meal ashes and their potential applications, Journal of Hazardous Materials 150(3), pp. 522-532.
Valanciene, V., Utilization of Meat and Bone Meal Bottom Ash in Ceramics, ISSN 1392–1320 MATERIALS SCIENCE (MED®IAGOTYRA). Vol. 1
Marie Coutand, Martin Cyr, Eric Deydier, Richard Guilet, Pierre Clastres (2008) Characteristics of industrial and laboratory meat and bone meal ashes and their potential applications, Journal of Hazardous Materials 150(3), pp. 522-532.
Martin Cyr, Christine Ludmann (2006) Low risk meat and bone meal (MBM) bottom ash in mortars as sand replacement, Cement and Concrete Research 36(3), pp. 469-480.
Nem ismert káros hatás
43,26%-ban tartalmaz CaO-ot, 35,2%-ban tartalmaz P2O5-t, nagyobb mennyiségben Na-ot és K-ot, ezen kívül számos fémoxidot.
Forrás: Valanciene, V. (2011) Utilization of Meat and Bone Meal Bottom Ash in Ceramics, Materials Science, 17(1), pp. 86-92
Forrás: Eric Deydier, Richard Guilet, Stéphanie Sarda, Patrick Sharrock (2005) Physical and chemical characterisation of crude meat and bone meal combustion residue: “waste or raw material?” Journal of Hazardous Materials 121(1–3), pp. 141-148.
Foszfor tartalma magas, kálium is található benne elenyésző mennyiségben.
Forrás: Eric Deydier, Richard Guilet, Stéphanie Sarda, Patrick Sharrock (2005) Physical and chemical characterisation of crude meat and bone meal combustion residue: “waste or raw material?” Journal of Hazardous Materials 121(1–3), pp. 141-148.
Valanciene, V. (2011) Utilization of Meat and Bone Meal Bottom Ash in Ceramics, Materials Science, 17(1), pp. 86-92
Ca tartalma magas, Fe, Mg, Na, S, Si nyomokban található benne.
Forrás: Eric Deydier, Richard Guilet, Stéphanie Sarda, Patrick Sharrock (2005) Physical and chemical characterisation of crude meat and bone meal combustion residue: “waste or raw material?” Journal of Hazardous Materials 121(1–3), pp. 141-148.
Valanciene, V. (2011) Utilization of Meat and Bone Meal Bottom Ash in Ceramics, Materials Science, 17(1), pp. 86-92
Zn, Cu tartalma minimális.
Forrás: Eric Deydier, Richard Guilet, Stéphanie Sarda, Patrick Sharrock (2005) Physical and chemical characterisation of crude meat and bone meal combustion residue: “waste or raw material?” Journal of Hazardous Materials 121(1–3), pp. 141-148.
Valanciene, V. (2011) Utilization of Meat and Bone Meal Bottom Ash in Ceramics, Materials Science, 17(1), pp. 86-92
Főként Ca pótlására alkalmas.
Forrás: Eric Deydier, Richard Guilet, Stéphanie Sarda, Patrick Sharrock (2005) Physical and chemical characterisation of crude meat and bone meal combustion residue: “waste or raw material?” Journal of Hazardous Materials 121(1–3), pp. 141-148.
Valanciene, V. (2011) Utilization of Meat and Bone Meal Bottom Ash in Ceramics, Materials Science, 17(1), pp. 86-92
Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan tápelemtartalma miatt alkalmas lehet.
Más pernyéhez hasonlóan cementtel keverve alkalmas iszapok szilárdítására/tömbösítésére, ezáltal megakadályozza a szennyezőanyagok kilúgzását. Referencia: Martin Cyr, Christine Ludmann (2006) Low risk meat and bone meal (MBM) bottom ash in mortars as sand replacement, Cement and Concrete Research 36(3), pp. 469-480.
Más pernyéhez hasonlóan mésszel vagy cementtel együttesen talajba keverve csökkenti a talaj plaszticitását, potenciálisan stabilizálja úgy a duzzadó, mint a nem duzzadó talajokat.
Martin Cyr, Christine Ludmann (2006) Low risk meat and bone meal (MBM) bottom ash in mortars as sand replacement, Cement and Concrete Research 36(3), pp. 469-480.
Lúgos pH-ja miatt alkalmas.
Cementtel keverve alkalmas iszapok szilárdítására/tömbösítésére, ezáltal megakadályozza a szennyezőanyagok kilúgzását.
E. Deydier, R. Guilet, S. Cren, V. Pereas, F. Mouchet, L. Gauthier Evaluation of meat and bone meal combustion residue as lead immobilizing material for in situ remediation of polluted aqueous solutions and soils: “Chemical and ecotoxicological studies” (2007)Journal of Hazardous Materials 146(1–2), pp. 227-236
M.E Hodson, E Valsami-Jones, J.D Cotter-Howells, W.E Dubbin, A.J Kemp, I Thornton, A Warren (2001)Effect of bone meal (calcium phosphate) amendments on metal release from contaminated soils — a leaching column study,Environmental Pollution 112(2), pp. 233-243
Mésszel keverve növeli a duzzadó talaj nyírószilárdságát, CBR értékét, könnyebbé teszi a talajt, mivel csökkenti a talaj száraz sűrűségét. Puzzolán tulajdonságának köszönhetően növeli a talaj nedvességtartalmát.
Forrás:F. H. Ali, A. Adnan, C. K. Choy (1992). Geotechnical properties of a chemically stabilized soil from Malaysia with rice husk ash as an additive. Geotechnical and Geological Engineering Journal, 10(2), 117–134
Szennyezőanyagok immobilizálása: M. Coutand, E. Deydier, M. Cyr, F. Mouchet, L. Gauthier, R. Guilet, L. Bernues Savaete, S. Cren, P. Clastres (2009) Evaluation of laboratory and industrial meat and bone meal combustion residue as cadmium immobilizing material for remediation of polluted aqueous solutions:“Chemical and ecotoxicological studies”;Journal of Hazardous Materials 166(2–3), pp. 945-953.
Nem ismert a hasznosítással összefüggő kockázat.
Marie Coutand, Martin Cyr, Eric Deydier, Richard Guilet, Pierre Clastres (2008) Characteristics of industrial and laboratory meat and bone meal ashes and their potential applications, Journal of Hazardous Materials 150(3), pp. 522-532.
Martin Cyr, Christine Ludmann (2006) Low risk meat and bone meal (MBM) bottom ash in mortars as sand replacement, Cement and Concrete Research 36(3), pp. 469-480.