Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek
A cukorcirok bagasz a cukorcirok feldolgozása során keletkező melléktermék, egy rostos anyag, mely az összezúzott cukorcirok szár extrakciója után marad vissza.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bagasse
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- hidrogén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
pH (H20) 6,8 P20s (%) 0,08
Elektromos vezetőképesség (Sm-1) 0,027 K20 (%) 0,20
Szerves anyag (%) 95,2 Na20(%) 0,08
Össz nitrogén (%) 0,5 Mg(MgO,%) 0,08
Hamu(%) 4,8 Ca(CaO,%) 0,19
Éter oldható frakció (%) 10,9 Cu(ppm) 48
Etanol-toluol extraktum (%) 8,7 Zn(ppm) 35
Cellulóz (%) 41,7 Cr(ppm) 29
Lignin (%) 18,9 Pb(ppm) 20
Fe(Fe203,%) 0,15
C(%) 45,4 Mn(MnO,%) <0,2
N(%) 0,5 Cd(ppm) <3,0
H(%) 6,1
S(%) <0,01
Bioetanol, biohidrogén, bioolaj, lipid-kivonat és papírgyártási rost készíthető belőle, ezen kívül égetéssel energianyarésre is hasznosítják.
Forrás:
F.J. Davila-Gomez, C. Chuck-Hernandez, E. Perez-Carrillo, W.L. Rooney, S.O. Serna-Saldivar, Evaluation of bioethanol production from five different varieties of sweet and forage sorghums (Sorghum bicolor (L) Moench), Industrial Crops and Products, Volume 33, Issue 3, May 2011, Pages 611-616
Liang, Y., Tang, T., Siddaramu, T., Choudhary, R., Umagiliyage, A.L. (2012) Lipid production from sweet sorghum bagasse through yeast fermentation, Renewable Energy 40(1), pp. 130-136.
Yin, R., Liu, R., Mei, Y., Fei, W., Sun, X. (2013) Characterization of bio-oil and bio-char obtained from sweet sorghum bagasse fast pyrolysis with fractional condensers, Fuel 112, pp. 96-104.
Boonsayompoo, O., Reungsang, A. (2013) Thermophilic biohydrogen production from the enzymatic hydrolysate of cellulose fraction of sweet sorghum bagasse by Thermoanaerobacterium thermosaccharolyticum KKU19: Optimization of media composition, International Journal of Hydrogen Energy 38(35), pp.15777-15786.
Cao, W., Sun, C., Liu, R., Yin, R., Wu, X. (2012) Comparison of the effects of five pretreatment methods on enhancing the enzymatic digestibility and ethanol production from sweet sorghum bagasse, Bioresource Technology 111, pp. 215-221.
Matsakas, L., Christakopoulos, P. (2013) Fermentation of liquefacted hydrothermally pretreated sweet sorghum bagasse to ethanol at high-solids content, Bioresource Technology 127, pp. 202-208.
Goshadrou, A., Karimi, K., Taherzadeh, M.J. (2011) Bioethanol production from sweet sorghum bagasse by Mucor hiemalis, Industrial Crops and Products 34(1), pp. 1219-1225.
Panagiotopoulos, I.A., Bakker, R.R., Vrije, T., Koukios, E.G., Claassen, P.A.M. (2010) Pretreatment of sweet sorghum bagasse for hydrogen production by Caldicellulosiruptor saccharolyticus, International Journal of Hydrogen Energy 35(15), pp. 7738-7747.
Piskorz, J., Majerski, P., Radlein, D., Scott, D.S., Bridgwater, A.V. (1998) Fast pyrolysis of sweet sorghum and sweet sorghum bagasse, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis 46(1), pp. 15-29.
Belayachi, L., Delmas, M. (1997) Sweet sorghum bagasse: A raw material for the production of chemical paper pulp.: Effect of depithing, Industrial Crops and Products 6(3–4), pp. 229-232.
Feltételezhetően nincs karos hatasa.
Elsősorban a talajmikroorganizmusok számára jelent plusz energiaforrást, a mineralizáció maradéka pedig a talaj humusztartalmát növeli. A humuszartalom növeléssel javul a talaj textúrája, levegő-, víz- és ionháztartása.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Cardoso, C.R., Oliveira, T.J.P., Santana Junior, J.A., Ataíde, C.H. (2013) Physical characterization of sweet sorghum bagasse, tobacco residue, soy hull and fiber sorghum bagasse particles: Density, particle size and shape distributions, Powder Technology 245, pp. 105-114.
Tartalmaz N-t, P-t és K-t kis menyiségben.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Tartalmaz mezoelemeket kis mennyiségben.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Tartalmaz mikroelemeket kis mennyiségben.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Állagából adódóan nem.
Más hulladékokkal keverve mind fizikai struktúra, mint kémiai jellemzők szempontjából előnyös összetétel alakítható ki.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Igen, a talaj humusztartalmának növelésén keresztül. A talajszerkezet javul.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Konkrét alkalmazásról nem tudunk. Nedvszívó és -tartó képessége van, porszerű anyag, így a finom szerves frakció arányát növeli.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Más hulladékokkal keverve mind fizikai struktúra, mint kémiai jellemzők szempontjából előnyös összetétel alakítható ki.
Negro, M.J., Solano, M.L., Ciria, P., Carrasco, J. (1999) Composting of sweet sorghum bagasse with other wastes, Bioresource Technology 67(1), pp. 89-92.
Elvileg lehetséges, nagy fajlagos felületű szervesanyagként szerves szennyezőanyagok megkötésére alkalmas lehet.
Egyedül a pentozán hatást említhetjük nagy mennyiség alkalmazása esetén, illetve a biológiai bonthatóságot olyan esetekben, amikor a poralakú terméket töltetként vagy szerkezeti anyagként alkalmazzuk.