Zúzott gyapottisztítási hulladék komposzt

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezése 
Zúzott gyapottisztítási hulladék komposzt
Hulladék, melléktermék angol megnevezése 
Crushed cotton gin compost
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa 
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés 
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma 
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota 
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása 

A pamut hulladék komposztálását Tejada (2001) és munkatársai által kidolgozott folyamat segítségével végezték el. Az gyapot hulladékot 2 mm-es darabogra malom segítségével összeaprították, megtisztították. A komposztot aerob emésztéssel 60-65°C-on állították elő, úgy hogy a nedvességtartalom alacsonyabb, mint 40% volt [1].
Forrás: [1] M Tejada, M.M Dobao, C Benitez, J.L Gonzalez (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology Volume 79(2)199–202

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak? 
Az adatlapon megjelölt tartalmak forrása: M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198
Veszélyes hulladéknak minősül-e? 
nem
Hulladék jellemzése anyagként 
Termék
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
13 200 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
6300 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
275 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
30 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
<100 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
126 000 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
3.9 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.1 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • mangán
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.6 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.5 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
<0.01 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
<0.01 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
<0.1 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
<0.01 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • higany
Egyéb vegyi anyag 
Forrás: Tejada and Gonzalez (2006)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
<0.001 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Egyéb vegyi anyag 
huminsav
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
8.98 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Illékony (nem halogénezett) szerves vegyületek
Egyéb vegyi anyag 
fulvolsav
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.096 %
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve 
Zúzott gyapottisztítási hulladék komposzt
Vegyes hulladék/termék összetevői 

A pontos tartalmakat már korábban megadtuk.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői 

Szervesanyag-tartalma miatt a szén és nitrogén mineralizációt elősegíti. Beépül a talaj mikroflórába, tápanyagul szolgál az ott élő mikrobaközösségnek.

Hulladék, melléktermék jellemzése
pH 
7.0
Szárazanyag-tartalom (%) 
63
Szervesanyag tartalom (%) 
35.6
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket? 
Nincs információ
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint 
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél? 
Nincs információ
Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége 

Tartalmazhat nehézfémeket és más mérgező vegyületek, amely befolyásolja a talaj termékenységét, kihatással lehet az összetételét és a talajban élő mikroorganizmusok aktivitását is gátolhatja.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Növeli a talaj tápelem és szervesanyag-tartalmát.[1]
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Mivel magas a nitrogén, kálium és foszfor tartalma [1].
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Mivel tartalmaz Ca-ot, Mg-ot és Fe-t. [1]
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Mivel tartalmaz Mn-t, Zn-et és Cu-t. [1]
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Huminsav és fulvolsav tartalmának köszönhetően. [1]
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Igen, mivel magas a szerves anyag tartalma [1].
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak? 
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Igen, szerves anyag tartalma miatt alkalamas lehet [1].
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Humusztartalma miatt. [1]
[1] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Igen, talajhoz keverve javítja a talaj szerkezetét, csökken a kicserélhető nátrium tartalom és a megnöveli a talajban található enzimek aktivitását [5].
[5] M. Tejada, C. Garcia, J.L. Gonzalez, M.T. Hernandez (2006) Use of organic amendment as a strategy for saline soil remediation: Influence on the physical, chemical and biological properties of soil, Soil Biology and Biochemistry 38(6)1413–1421

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A szerves anyag tartalma miatt, amely növeli a talaj stabilitását. A fulvosav és huminsav tartalma elősegíti a talajszemcsék aggregációját továbbá csökkenti a talaj erodálhatósági tényezőjét [2]. Szerves anyag tartalma csökkenti a talajsűrűségét, illetve az erodeálódás következtében bekövetkező talajveszteséget [3]. A hulladékkal kezelt talajokról lefolyó víz N/P aránya kicsi, ami csökkenti az eutrofizáció kockázatát [3].
[2] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2006) The relationships between erodibility and erosion in a soil treated with two organic amendments, Soil & Tillage Research 91:186–198; [3] M. Tejada, J.L. Gonzalez (2008) Influence of two organic amendments on the soil physical properties, soil losses, sediments and runoff
water quality, Geoderma 145:325–334

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A gyapott tisztítási hulladékban a szerves anyag tartalma, humisav tartalma miatt magas az ureázok, a proteázok, a β-glükozidázok, az alkalikus foszfatázok és az eril szulfatázok aktivitása. Ennek hatására megnő a nikkel abszorpciós kapacitása a talajnak, ha komposztot keverünk bele [4].
[4] M. Tejada, J.L. Moreno, M.T. Hernández, C. García (2008) Soil amendments with organic wastes reduce the toxicity of nickel to soil enzyme activities, European Journal of Soil Biology Volume 44:(1)129–140

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására? 
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására? 
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok 

Toxikus fémtartalmát kontrollálni kell, ha talajba keverésnél folyamatosan mérni kell, hogy ne haladja meg a határértékeket. Tárolás közben a higiéniai viszonyokra fokozottan ügyelni kell, mivel elszaporodhatnak benne baktériumok (pl. Coliformok, Salmonellák, és egyéb patogén baktériumok és gombák is).

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1473
Bevivő 
Ujaczki Éva
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Hulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás 
2013-07-17
Módosítás 
2018-06-22