Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
Kelátképzők (EDTA) talajba juttatásával növelik a fémek mobilitását és ezáltal a növényi felvehetőségüket. Hiperakkumuláló növényfajok (napraforgó és repce) tábláira kilocsolják az EDTA vizes oldatát, majd a növényeket begyűjtik. A kezelést a kifejlett növényeken végzik, majd 2-3 nap után a növényeket eltávolítják a talajból. A kihelyezett kelát öt nap alatt lebomlik.
Újdonság a kelátképzővel (EDTA-val) intenzívebbé tett fitoextrakció fémekkel szennyezett talaj és üledék esetén. A módszer in situ es ex situ is alkalmazható talaj ill. földszerű anyag tisztítására.
- biological
- rhizofiltration based leachate treatment
EDTA mérése
Kis költség a többi remediációs technológiához képest, a fitoremediációhoz képest valamivel nagyobb költség, ami a hatékonyságnövekedés miatt megtérül. Az adalék a természetben gyorsan lebomlik.
Hosszabb kezelési idő a többi technológiához képest (az adalék nélküli fitoremediációhoz képest rövidebb kezelési idő), a keletkező növényi anyagok további kezelést igényelnek.
A növényi anyagokon keresztül a toxikus fémek táplálékláncba kerülése
nem reális veszély, mert a kelátkezeléssel együttesen termesztett
növényeket nem emberi fogyasztásra, hanem energia növényként
hasznosítanánk.
Környezeti veszélyt jelent a nem gondosan megválasztott kelát mennyiség, a
talajt kelátos oldattal túlöntözve fennáll a veszéálye az oldatba vitt
szennyezők talajvízbe mosása, ill. az alsóbb talajrétegek
elszennyezésének. A megfelelő kelátos öntözővíz mennyiséget kiszámítva ez
nem fordul elő.
Laboratóriumi kísérletek alapján választottuk ki a megfelelő kelátot, ezt vízben oldva juttattuk ki a napraforgó-, repce- és mustártáblákra, 5 nappal később a növényeket eltávolítottuk. A talaj nehézfémtartalmát, a
keláttal kezelt növenyek elemtartalmát és a és a kelátképző bomlását monitoroztuk. Az indukált fitoextrakció eredményessége mindhárom mintaparcellán megmutatkozott (10-16% fémtartalom csökkenés a talajban), de főleg a napraforgó és a repceparcellákon. A nehézfém felvétel leginkább a 10-20 cm-es talajszintre, a növények fő gyökérszintjére korlátozódott.
Farsang A., Cser V., Barta K.: Indukált fitoextrakciós eljárás alkalmazása enyhén szennyezett kotrási iszapon. Esettanulmány a Mártélyi-Holtág kotrási iszapján. IV. Kárpátmedencei Környezettudományi Konferencia, 2008, Debrecen, pp.138-144