Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
A Gyöngyösoroszi falu alatti területen, a Toka-patak mentén, a patak által rendszeresen elárasztott kertek talaja nagymértékben szennyezett fémekkel. A Kató-földje terület a patak mentén elhelyezkedő egyik kiskert, mely a Toka-patak és Száraz-patak által határolt öntésterületen, Gyöngyösoroszi településtől D-re, a Mezőgazdasági-víztározótól É-i irányban található. Megjegyzés: Az itt megadott adatok a 2007-es állapotot tükrözik, azóta a talajok minősége változhatott.
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval
- Szervetlen toxikus elemek
- As (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- As (desztillált víz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Cd (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Cd (desztillált víz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Pb (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Pb (desztillált víz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Zn (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Zn (desztillált víz)
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429
Enyhén toxikus – toxikus, gátlási %: 33–82%
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval
A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)
Enyhén toxikus – toxikus, gátlási %: 25–60%
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval
A Tetrahymena pyriformis nevű mikroszkópikus állatka érzékeny tesztorganizmus, melynek szaporodása gátolt toxikus anyagok jelenlétében. Az állatok számának (sejtszám) változásának nyomon követésével a talajok toxikus hatása vizsgálható.
Az eredeti módszer leírása megtalálható a KÖRINFO adatbázisban (https://mokkka.hu/node/428), a továbbfejlesztett módszer a képtárban (https://enfo.hu/keptar/5270) érhető el.
Enyhén toxikus – toxikus, gátlási %: 32–74%
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval