Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Tulajdonos
A talaj fő adatlapja
A talaj elhelyezkedése (Helyszín)
A Gyöngyösoroszi falu alatti területen, a Toka-patak mentén, a patak által rendszeresen elárasztott kertek talaja nagymértékben szennyezett fémekkel. A Kató-földje terület a patak mentén elhelyezkedő egyik kiskert, mely a Toka-patak és Száraz-patak által határolt öntésterületen, Gyöngyösoroszi településtől D-re, a Mezőgazdasági-víztározótól É-i irányban található. Megjegyzés: Az itt megadott adatok a 2007-es állapotot tükrözik, azóta a talajok minősége változhatott.
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval
Textúra és vízháztartás
Sótartalom és pH
Humusz és tápanyag
Makroelemek koncentrációja
Mezőgazdasági talajokban mért szennyezőanyagok
- Szervetlen toxikus elemek
- As (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- As (desztillált víz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Cd (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Cd (desztillált víz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Pb (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Pb (desztillált víz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Zn (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Zn (desztillált víz)
Biológiai-ökotoxikológiai tesztek eredményei
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429
Enyhén toxikus – toxikus, gátlási %: 33–82%
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval
A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)
Enyhén toxikus – toxikus, gátlási %: 25–60%
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval
A Tetrahymena pyriformis nevű mikroszkópikus állatka érzékeny tesztorganizmus, melynek szaporodása gátolt toxikus anyagok jelenlétében. Az állatok számának (sejtszám) változásának nyomon követésével a talajok toxikus hatása vizsgálható.
Az eredeti módszer leírása megtalálható a KÖRINFO adatbázisban (https://mokkka.hu/node/428), a továbbfejlesztett módszer a képtárban (https://enfo.hu/keptar/5270) érhető el.
Enyhén toxikus – toxikus, gátlási %: 32–74%
Forrás: Feigl Viktória (2011) PhD értekezés, Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval