Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Nyírségi savanyú homoktalaj, melynek elsősorban erős savanyú volta, illetve rossz tápanyagellátottsága miatt kell javítani a minőségét.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Szervetlen toxikus elemek
- As (királyvíz)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Szervetlen toxikus elemek
- Cd (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Cu (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Mo (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Ni (királyvíz)
- Szervetlen toxikus elemek
- Pb (királyvíz)
Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).
Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest
Kis mikrobiológiai aktivitás, mivel mennyiségük értéke elérheti a százmilliós-milliárdos nagyságrendet is egy aktív talajban.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A dehidrogenáz enzimaktivitás alapján a talajban lévő mikróbák aktivitásáról kaphatunk információt.
Talajmikroflóra aktivitása a kimutatási határ alatt.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A talaj minden grammjában milliárdnyi mikroorganizmus él, szoros együttműködében. Ezt a mikrobaközösséget több mikroorganizmus faj alkotja. Ezeknek a fajoknak az egymáshoz viszonyított aránya (a fajeloszlás) megváltozhat a körülményektől (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigénellátottság, stb.), a talaj tápapanyag-tartalmától, a talajban lévő szennyezőanyagoktól függően. Ezeket a változásokat követhetjük Biolog-rendszerrel. A Biolog mikrolemez 31 cellájába eltérő mikrobiális tápanyagot (szubsztrát) és tetrazólium-vörös indikátort helyeznek el. Annak függvényében, hogy a környezetből származó és előkészített talaj- vagy vízmintákban található mikrobaközösség tagjai képesek-e hasznosítani a a mikrolemezek egyes celláiban rögzített szubsztrátokat vagy sem, különböző anyagcsere mintázatok alakulnak ki. A mérés végpontja a DIALAB EL800 típusú műszer által mért abszorbancia. A teszt 5 napig tart. A kiértékelés során a vizsgált minta mikrobaközösségének szubsztráthasznosítási képessége alapján a szennyezőanyag által kiváltott fajgazdagság változására következtethetünk. A kiértékelés során a különböző szubsztrátok idő függvényében mért OD (abszorbancia) adataira görbét illesztünk, majd kiszámoljuk az egyes szubsztrátokra görbe alatti területet (T) és a cellák átlagos színfejlődési értékét (AWCD).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban: https://enfo.hu/keptar/750
A talajmikroflóra szubsztrát-hasznosító képessége kicsi az átlagos értékhez képest (kb. 1-es érték 5 nap után).
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429)
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.
20% luminescencia gátlást okozó talaj dózis 25 mg
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)
gyökérhossz: 15mm
szárhossz: 18 mm
Mivel a szár/gyökérhossz >1 és <1,3, a növény növekedés nem gátolt.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban