Savanyú homoktalaj Nyírlugosról (Nyírség)

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
A talaj fő adatlapja
Név 
Savanyú homoktalaj Nyírlugosról (Nyírség)
Név angolul 
Acidic sandy soil from Nyírlugos, Hungary
A talaj elhelyezkedése (Helyszín)
Település 
Nyírlugos
Terület fekvése 
sík (0-5%)
Területhasználat szerinti besorolás 
Mezőgazdasági
Művelési ág 
Szántó
Genetikai főtípus 
Homoktalajok és laza talajok
Genetikai talajtípus 
Humuszos homoktalajok
Talajromlás típusa (megítélés szerint) 
Makrotápelem-hiány
Nagy homoktartalom
Savanyú kémhatás
Terület/talaj szöveges jellemzése 

Nyírségi savanyú homoktalaj, melynek elsősorban erős savanyú volta, illetve rossz tápanyagellátottsága miatt kell javítani a minőségét.

Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban

Textúra és vízháztartás
Fizikai féleség/textúra 
Homok
Arany-féle kötöttség (KA) 
26
Víztartóképesség (g/g) 
0.27
Sótartalom és pH
Vezetőképesség (mS/cm) 
496
pH 
5.36
Mésztartalom (karbonátok) [%] 
0.04
Makroelemek koncentrációja
Összes N (mg/kg) 
550
NH4-N (mg/kg) 
42.9
NO3-N (mg/kg) 
76
Mezoelemek koncentrációja
Ca (mg/kg) 
591
Fe (mg/kg) 
8911
Na (mg/kg) 
139
Mikroelemek koncentrációja
Co (µg/kg) 
2860
Cu (µg/kg) 
3660
Mo (µg/kg) 
170
Zn (µg/kg) 
17 800
Mezőgazdasági talajokban mért szennyezőanyagok
A mért szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • alumínium
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
7892 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • As (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
3.51 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • bárium
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
50.5 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cd (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
0.050 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cu (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
9.46 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Mo (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
0.170 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Ni (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
6.26 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Pb (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
7.68 mg/kg
Biológiai-ökotoxikológiai tesztek eredményei
Teszt neve 
Aerob heterotróf élősejt szám meghatározás
Teszt leírása 

Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/3066) és adatbázisban (http://mokkka.hu/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet_type=14&d...).

Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest

Teszt végpontja (mértékegység) 
db baktérium sejt/1 g talaj
Végpont értéke 
100 000
Teszt szöveges értékelése 

Kis mikrobiológiai aktivitás, mivel mennyiségük értéke elérheti a százmilliós-milliárdos nagyságrendet is egy aktív talajban.

Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban

Teszt neve 
Dehidrogenáz enzimaktivitás
Teszt leírása 

A dehidrogenáz enzimaktivitás alapján a talajban lévő mikróbák aktivitásáról kaphatunk információt.

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/en/keptar/12765

Teszt végpontja (mértékegység) 
enzimaktivitás
Végpont értéke 
0
Teszt szöveges értékelése 

Talajmikroflóra aktivitása a kimutatási határ alatt.

Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban

Teszt neve 
Mikróbaközösségek szubsztrát-hasznosításának vizsgálata BIOLOG rendszerrel
Teszt leírása 

A talaj minden grammjában milliárdnyi mikroorganizmus él, szoros együttműködében. Ezt a mikrobaközösséget több mikroorganizmus faj alkotja. Ezeknek a fajoknak az egymáshoz viszonyított aránya (a fajeloszlás) megváltozhat a körülményektől (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigénellátottság, stb.), a talaj tápapanyag-tartalmától, a talajban lévő szennyezőanyagoktól függően. Ezeket a változásokat követhetjük Biolog-rendszerrel. A Biolog mikrolemez 31 cellájába eltérő mikrobiális tápanyagot (szubsztrát) és tetrazólium-vörös indikátort helyeznek el. Annak függvényében, hogy a környezetből származó és előkészített talaj- vagy vízmintákban található mikrobaközösség tagjai képesek-e hasznosítani a a mikrolemezek egyes celláiban rögzített szubsztrátokat vagy sem, különböző anyagcsere mintázatok alakulnak ki. A mérés végpontja a DIALAB EL800 típusú műszer által mért abszorbancia. A teszt 5 napig tart. A kiértékelés során a vizsgált minta mikrobaközösségének szubsztráthasznosítási képessége alapján a szennyezőanyag által kiváltott fajgazdagság változására következtethetünk. A kiértékelés során a különböző szubsztrátok idő függvényében mért OD (abszorbancia) adataira görbét illesztünk, majd kiszámoljuk az egyes szubsztrátokra görbe alatti területet (T) és a cellák átlagos színfejlődési értékét (AWCD).

A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/750

Teszt végpontja (mértékegység) 
AWCD (átl. színfejlődési értékek) 6 nap
Végpont értéke 
0.3
Teszt szöveges értékelése 

A talajmikroflóra szubsztrát-hasznosító képessége kicsi az átlagos értékhez képest (kb. 1-es érték 5 nap után).

Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban

Teszt neve 
Vibrio fischeri biolumineszcencia gátlási teszt
Teszt leírása 

A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/739) és adatbázisban (http://www.mokkka.hu/mokka/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet...
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.

Teszt végpontja (mértékegység) 
ED20 (mg)
Végpont értéke 
25
Teszt szöveges értékelése 

20% luminescencia gátlást okozó talaj dózis 25 mg

Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban

Teszt neve 
Sinapis alba gyökér- és szárnövekedés gátlási teszt
Teszt leírása 

A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://www.körinfo.hu/drupal/keptar/3700) és adatbázisban (http://www.mokkka.hu/mokka/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet...

Teszt végpontja (mértékegység) 
szár/gyökérhossz
Végpont értéke 
1.2
Teszt szöveges értékelése 

gyökérhossz: 15mm
szárhossz: 18 mm
Mivel a szár/gyökérhossz >1 és <1,3, a növény növekedés nem gátolt.

Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1643
Státusz 
Publikált
Bevivő 
Vaszita Emese
Adatlap típusa 
SOILUTIL talaj
Létrehozás 
2014-03-11
Módosítás 
2018-06-22