Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Nyírségi savanyú homoktalaj, melynek elsősorban erős savanyú volta, illetve rossz tápanyagellátottsága miatt kell javítani a minőségét.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
- Metals, semi-metals and their compounds
- aluminium
- Inorganic toxic elements
- As (királyvíz)
- Other inorganic chemical compounds
- barium
- Inorganic toxic elements
- Cd (királyvíz)
- Inorganic toxic elements
- Cu (királyvíz)
- Inorganic toxic elements
- Mo (királyvíz)
- Inorganic toxic elements
- Ni (királyvíz)
- Inorganic toxic elements
- Pb (királyvíz)
Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).
Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest
Kis mikrobiológiai aktivitás, mivel mennyiségük értéke elérheti a százmilliós-milliárdos nagyságrendet is egy aktív talajban.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A dehidrogenáz enzimaktivitás alapján a talajban lévő mikróbák aktivitásáról kaphatunk információt.
Talajmikroflóra aktivitása a kimutatási határ alatt.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A talaj minden grammjában milliárdnyi mikroorganizmus él, szoros együttműködében. Ezt a mikrobaközösséget több mikroorganizmus faj alkotja. Ezeknek a fajoknak az egymáshoz viszonyított aránya (a fajeloszlás) megváltozhat a körülményektől (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigénellátottság, stb.), a talaj tápapanyag-tartalmától, a talajban lévő szennyezőanyagoktól függően. Ezeket a változásokat követhetjük Biolog-rendszerrel. A Biolog mikrolemez 31 cellájába eltérő mikrobiális tápanyagot (szubsztrát) és tetrazólium-vörös indikátort helyeznek el. Annak függvényében, hogy a környezetből származó és előkészített talaj- vagy vízmintákban található mikrobaközösség tagjai képesek-e hasznosítani a a mikrolemezek egyes celláiban rögzített szubsztrátokat vagy sem, különböző anyagcsere mintázatok alakulnak ki. A mérés végpontja a DIALAB EL800 típusú műszer által mért abszorbancia. A teszt 5 napig tart. A kiértékelés során a vizsgált minta mikrobaközösségének szubsztráthasznosítási képessége alapján a szennyezőanyag által kiváltott fajgazdagság változására következtethetünk. A kiértékelés során a különböző szubsztrátok idő függvényében mért OD (abszorbancia) adataira görbét illesztünk, majd kiszámoljuk az egyes szubsztrátokra görbe alatti területet (T) és a cellák átlagos színfejlődési értékét (AWCD).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban: https://enfo.hu/keptar/750
A talajmikroflóra szubsztrát-hasznosító képessége kicsi az átlagos értékhez képest (kb. 1-es érték 5 nap után).
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429)
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.
20% luminescencia gátlást okozó talaj dózis 25 mg
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban
A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)
gyökérhossz: 15mm
szárhossz: 18 mm
Mivel a szár/gyökérhossz >1 és <1,3, a növény növekedés nem gátolt.
Forrás: Simó Zsófia Diplomamunka (BME ABÉT) (2013)Innovatív talajjavítás hulladékokkal – laboratóriumi mikrokozmosz kísérletek hulladékok hasznosítására talajban