Mezőgazdasági talaj, Devecser

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
A talaj fő adatlapja
Név 
Mezőgazdasági talaj, Devecser
Név angolul 
Agricultural soil, Devecser, Hungary
Egyedi azonosító 
V01
A talaj elhelyezkedése (Helyszín)
Település 
Devecser
Művelési ág 
Szántó
Genetikai főtípus 
Homoktalajok és laza talajok
Genetikai talajtípus 
Fiatal, nyers öntéstalajok
Terület/talaj szöveges jellemzése 

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Textúra és vízháztartás
Fizikai féleség/textúra 
Homok
Arany-féle kötöttség (KA) 
24
Sótartalom és pH
Vízoldható összes só (%) 
0.02
pH 
6
Hidrolitos aciditás (y1) 
9.5
Mésztartalom (karbonátok) [%] 
0
Humusz és tápanyag
Humusztartalom 
1.4
Mezoelemek koncentrációja
Ca (mg/kg) 
23.6
Mg (mg/kg) 
5.21
Na (mg/kg) 
2.53
Mikroelemek koncentrációja
B (µg/kg) 
1570
Co (µg/kg) 
2920
Cu (µg/kg) 
17 500
Mo (µg/kg) 
152
Zn (µg/kg) 
30 300
Mezőgazdasági talajokban mért szennyezőanyagok
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • As (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
1.63 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cd (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
0.093 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cu (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
7.65 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Ni (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
4.63 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Pb (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
14 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm (VI)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
0.24 mg/kg
Biológiai-ökotoxikológiai tesztek eredményei
Teszt neve 
Aerob heterotróf élősejt szám meghatározás (húslé-agaron)
Teszt leírása 

Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/3066) és adatbázisban (http://mokkka.hu/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet_type=14&d...).

Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest

Teszt végpontja (mértékegység) 
élősejt szám / g talaj)
Végpont értéke 
600 000
Teszt szöveges értékelése 

A mért sejtszám a talajban szokásosnál némileg alacsonyabb.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve 
Mikrobaközösség szubsztrát-hasznosításának jellemzése Biolog Ecoplate teszttel
Teszt leírása 

A talaj minden grammjában milliárdnyi mikroorganizmus él, szoros együttműködében. Ezt a mikrobaközösséget több mikroorganizmus faj alkotja. Ezeknek a fajoknak az egymáshoz viszonyított aránya (a fajeloszlás) megváltozhat a körülményektől (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigénellátottság, stb.), a talaj tápapanyag-tartalmától, a talajban lévő szennyezőanyagoktól függően. Ezeket a változásokat követhetjük Biolog-rendszerrel. A Biolog mikrolemez 31 cellájába eltérő mikrobiális tápanyagot (szubsztrát) és tetrazólium-vörös indikátort helyeznek el. Annak függvényében, hogy a környezetből származó és előkészített talaj- vagy vízmintákban található mikrobaközösség tagjai képesek-e hasznosítani a a mikrolemezek egyes celláiban rögzített szubsztrátokat vagy sem, különböző anyagcsere mintázatok alakulnak ki. A mérés végpontja a DIALAB EL800 típusú műszer által mért abszorbancia. A teszt 5 napig tart. A kiértékelés során a vizsgált minta mikrobaközösségének szubsztráthasznosítási képessége alapján a szennyezőanyag által kiváltott fajgazdagság változására következtethetünk. A kiértékelés során a különböző szubsztrátok idő függvényében mért OD (abszorbancia) adataira görbét illesztünk, majd kiszámoljuk az egyes szubsztrátokra görbe alatti területet (T) és a cellák átlagos színfejlődési értékét (AWCD).

A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/750

Teszt végpontja (mértékegység) 
Átlagos szubsztrát hasznosítás
Végpont értéke 
1.01
Teszt szöveges értékelése 

Összegzett szubsztrát hasznosítás: 31

A mért érték egy átlagos talajra jellemző érték.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve 
Vibrio fischeri lumineszencia gátlási teszt
Teszt leírása 

A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/739) és adatbázisban (http://www.mokkka.hu/mokka/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet...
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.

Teszt végpontja (mértékegység) 
ED20 (mg)
Végpont értéke 
7.0
Teszt szöveges értékelése 

A 20% lumineszcencia gátlást okozó talaj dózis 7 mg

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve 
Sinapis alba gyökér és szárnövekedés gátlási teszt
Teszt leírása 

A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://www.körinfo.hu/drupal/keptar/3700) és adatbázisban (http://www.mokkka.hu/mokka/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet...

Teszt végpontja (mértékegység) 
gyökér hossz (mm)
Végpont értéke 
18.2
Teszt szöveges értékelése 

Mért gyökér hossz: 18.2 mm
Mért szár hossz: 17.5 mm
A növény növekedése nem gátolt.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve 
Folsomia candida mortalitási teszt
Teszt leírása 

Számos ugróvillás (Collembola) fajt használnak talajvizsgálatra, így a Folsomia candidát is. A Folsomia candida teszt nemzetközileg szabványosított tesztmódszer (ISO TC 190 SC4, WG2 1996). Az ugróvillás rovar hasi légzőtömlőjén keresztül belégzéssel és bőrkontakt útján mérgeződhet. Ritkán, például éhezéskor a tápcsatornán keresztül közvetlenül is felvehet szennyezőanyagot, egyéb esetben a táplálékláncon keresztül a talajból akkumulálódó gombafajok elfogyasztásával exponálódik. A teszt során a vizsgálandó talajba helyezzük az állatokat. Akut hatások vizsgálata esetén 5–14 nap elteltével a letalitást vizsgálják, krónikus hatások és a reprodukció vizsgálatára minimum 3 hetes tesztet javasolnak. A megmaradt illetve elpusztult állatkák számából következtetünk a vizsgált minta toxicitására. A hígítási sorból kapott értékeket (kontrollhoz viszonyított gátlási százalék - pusztulás) a bemért talajmennyiségek függvényében ábrázoljuk Origin szoftverrel. A kapott pontokra szigmoid görbét illesztünk, aminek alapján meghatározható a 20%-os és az 50%-os pusztuláshoz tartozó talajmennyiség (ED20 és ED50).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO tudásbázisban: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/6118

Teszt végpontja (mértékegység) 
Gátlás (%)
Végpont értéke 
11
Teszt szöveges értékelése 

A kontroll talajhoz (OECD) viszonyítva a vizsgált talajban a pusztulás 11%. Az eredmények alapján a talaj nem toxikus.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1645
Státusz 
Publikált
Bevivő 
Vaszita Emese
Adatlap típusa 
SOILUTIL talaj
Létrehozás 
2014-03-11
Módosítás 
2018-06-22