Mezőgazdasági talaj, Borszörcsök

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
NévMezőgazdasági talaj, Borszörcsök
Név angolul
Agricultural soil, Borszörcsök, Hungary
Egyedi azonosító
V7F1A
Település
Borszörcsök
Területhasználat szerinti besorolás
Mezőgazdasági
Terület fekvése
sík (0-5%)
Művelési ág
Szántó
Genetikai főtípus
Homoktalajok és laza talajok
Fizikai féleség/textúra
Homok
Arany-féle kötöttség (KA)
26
Vízoldható összes só (%)
0.02
pH
7.6
Mésztartalom (karbonátok) [%]
0.69
Humusztartalom
1.94 %
Összes N (mg/kg)
0.121
NH4-N (mg/kg)
3.05
NO3-N (mg/kg)
2.44
Al-P2O5 (mg/kg)
120
Al-K2O (mg/kg)
119
Ca (mg/kg)
5375
Fe (mg/kg)
15 867
Mg (mg/kg)
2726
Na (mg/kg)
84
B (µg/kg)
6240
Co (µg/kg)
6710
Cu (µg/kg)
10 700
Mn (µg/kg)
438 000
Mo (µg/kg)
155
Zn (µg/kg)
53 700
A mért szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • alumínium
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
14915 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • As (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
5.06 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cd (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
0.163 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cu (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
23.2 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
2587 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Mo (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
0.70 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Ni (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
18.4 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
403 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Pb (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
8.05 mg/kg
Teszt neve
Aerob heterotróf élősejt szám meghatározás (húslé-agaron)
Teszt leírása

Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).

Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest

Teszt végpontja (mértékegység)
élősejt szám / g talaj)
Végpont értéke
1 580 000
Teszt szöveges értékelése

A mért sejtszám alapján a talaj mikrobiológiai aktivitása megfelelő.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
Aerob heterotróf élősejt szám meghatározás (maláta-agaron)
Teszt leírása

Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben maláta-agaron) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).

Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest

Teszt végpontja (mértékegység)
élősejt szám (db sejt/ g talaj)
Végpont értéke
550 000
Teszt szöveges értékelése

A sejtszám megfelelő.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
BIOLOG EcoPlate mérés
Teszt leírása

A talaj minden grammjában milliárdnyi mikroorganizmus él, szoros együttműködében. Ezt a mikrobaközösséget több mikroorganizmus faj alkotja. Ezeknek a fajoknak az egymáshoz viszonyított aránya (a fajeloszlás) megváltozhat a körülményektől (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigénellátottság, stb.), a talaj tápapanyag-tartalmától, a talajban lévő szennyezőanyagoktól függően. Ezeket a változásokat követhetjük Biolog-rendszerrel. A Biolog mikrolemez 31 cellájába eltérő mikrobiális tápanyagot (szubsztrát) és tetrazólium-vörös indikátort helyeznek el. Annak függvényében, hogy a környezetből származó és előkészített talaj- vagy vízmintákban található mikrobaközösség tagjai képesek-e hasznosítani a a mikrolemezek egyes celláiban rögzített szubsztrátokat vagy sem, különböző anyagcsere mintázatok alakulnak ki. A mérés végpontja a DIALAB EL800 típusú műszer által mért abszorbancia. A teszt 5 napig tart. A kiértékelés során a vizsgált minta mikrobaközösségének szubsztráthasznosítási képessége alapján a szennyezőanyag által kiváltott fajgazdagság változására következtethetünk. A kiértékelés során a különböző szubsztrátok idő függvényében mért OD (abszorbancia) adataira görbét illesztünk, majd kiszámoljuk az egyes szubsztrátokra görbe alatti területet (T) és a cellák átlagos színfejlődési értékét (AWCD).

A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban: https://enfo.hu/keptar/750

Teszt végpontja (mértékegység)
Átlagos szubsztrát hasznosítás
Végpont értéke
4.65
Teszt szöveges értékelése

Összegzett szubsztrát hasznosítás: 144

A talaj mikroflórájának szubsztrát hasznosító képessége nagyon jó.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
Vibrio fischeri lumineszencia gátlási teszt
Teszt leírása

A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429)
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.

Teszt végpontja (mértékegység)
ED20 (mg)
Végpont értéke
3.5
Teszt szöveges értékelése

20% luminescencia gátlást okozó talaj dózis 3.5 mg
50% luminescencia gátlást okozó talaj dózis 9.7 mg

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
Sinapsis alba gyökér és szárnövekedés gátlási teszt
Teszt leírása

A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)

Teszt végpontja (mértékegység)
gyökérhossz (mm)
Végpont értéke
17.3
Teszt szöveges értékelése

Mért gyökér hossz: 17.3 mm
Mért szár hossz: 19.3 mm
A növénynövekedés nem gátolt.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
Folsomia candida mortalitási teszt
Teszt leírása

Számos ugróvillás (Collembola) fajt használnak talajvizsgálatra, így a Folsomia candidát is. A Folsomia candida teszt nemzetközileg szabványosított tesztmódszer (ISO TC 190 SC4, WG2 1996). Az ugróvillás rovar hasi légzőtömlőjén keresztül belégzéssel és bőrkontakt útján mérgeződhet. Ritkán, például éhezéskor a tápcsatornán keresztül közvetlenül is felvehet szennyezőanyagot, egyéb esetben a táplálékláncon keresztül a talajból akkumulálódó gombafajok elfogyasztásával exponálódik. A teszt során a vizsgálandó talajba helyezzük az állatokat. Akut hatások vizsgálata esetén 5–14 nap elteltével a letalitást vizsgálják, krónikus hatások és a reprodukció vizsgálatára minimum 3 hetes tesztet javasolnak. A megmaradt illetve elpusztult állatkák számából következtetünk a vizsgált minta toxicitására. A hígítási sorból kapott értékeket (kontrollhoz viszonyított gátlási százalék - pusztulás) a bemért talajmennyiségek függvényében ábrázoljuk Origin szoftverrel. A kapott pontokra szigmoid görbét illesztünk, aminek alapján meghatározható a 20%-os és az 50%-os pusztuláshoz tartozó talajmennyiség (ED20 és ED50).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO tudásbázisban: https://enfo.hu/etanfolyam/6118

Teszt végpontja (mértékegység)
Gátlás (%)
Végpont értéke
11
Teszt szöveges értékelése

A kontroll (OECD) talajhoz viszonyítva a gátlás 11%,az életben maradt állatszám: 17.
A talaj nem toxikus vagy nagyon enyhén toxikus.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Adatlap azonosító (eredeti)
1646
Státusz
Publikált
Bevivő
Vaszita Emese
Adatlap típusaSOILUTIL talaj
Létrehozás
Módosítás