Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- Metals, semi-metals and their compounds
- aluminium
- Inorganic toxic elements
- As (királyvíz)
- Inorganic toxic elements
- Cd (királyvíz)
- Inorganic toxic elements
- Cu (királyvíz)
- Other inorganic chemical compounds
- potassium
- Inorganic toxic elements
- Mo (királyvíz)
- Inorganic toxic elements
- Ni (királyvíz)
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorous
- Inorganic toxic elements
- Pb (királyvíz)
Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).
Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest
A mért sejtszám alapján a talaj mikrobiológiai aktivitása megfelelő.
Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése
Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben maláta-agaron) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).
Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest
A sejtszám megfelelő.
Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése
A talaj minden grammjában milliárdnyi mikroorganizmus él, szoros együttműködében. Ezt a mikrobaközösséget több mikroorganizmus faj alkotja. Ezeknek a fajoknak az egymáshoz viszonyított aránya (a fajeloszlás) megváltozhat a körülményektől (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigénellátottság, stb.), a talaj tápapanyag-tartalmától, a talajban lévő szennyezőanyagoktól függően. Ezeket a változásokat követhetjük Biolog-rendszerrel. A Biolog mikrolemez 31 cellájába eltérő mikrobiális tápanyagot (szubsztrát) és tetrazólium-vörös indikátort helyeznek el. Annak függvényében, hogy a környezetből származó és előkészített talaj- vagy vízmintákban található mikrobaközösség tagjai képesek-e hasznosítani a a mikrolemezek egyes celláiban rögzített szubsztrátokat vagy sem, különböző anyagcsere mintázatok alakulnak ki. A mérés végpontja a DIALAB EL800 típusú műszer által mért abszorbancia. A teszt 5 napig tart. A kiértékelés során a vizsgált minta mikrobaközösségének szubsztráthasznosítási képessége alapján a szennyezőanyag által kiváltott fajgazdagság változására következtethetünk. A kiértékelés során a különböző szubsztrátok idő függvényében mért OD (abszorbancia) adataira görbét illesztünk, majd kiszámoljuk az egyes szubsztrátokra görbe alatti területet (T) és a cellák átlagos színfejlődési értékét (AWCD).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban: https://enfo.hu/keptar/750
Összegzett szubsztrát hasznosítás: 144
A talaj mikroflórájának szubsztrát hasznosító képessége nagyon jó.
Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése
A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429)
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk.
20% luminescencia gátlást okozó talaj dózis 3.5 mg
50% luminescencia gátlást okozó talaj dózis 9.7 mg
Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése
A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)
Mért gyökér hossz: 17.3 mm
Mért szár hossz: 19.3 mm
A növénynövekedés nem gátolt.
Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése
Számos ugróvillás (Collembola) fajt használnak talajvizsgálatra, így a Folsomia candidát is. A Folsomia candida teszt nemzetközileg szabványosított tesztmódszer (ISO TC 190 SC4, WG2 1996). Az ugróvillás rovar hasi légzőtömlőjén keresztül belégzéssel és bőrkontakt útján mérgeződhet. Ritkán, például éhezéskor a tápcsatornán keresztül közvetlenül is felvehet szennyezőanyagot, egyéb esetben a táplálékláncon keresztül a talajból akkumulálódó gombafajok elfogyasztásával exponálódik. A teszt során a vizsgálandó talajba helyezzük az állatokat. Akut hatások vizsgálata esetén 5–14 nap elteltével a letalitást vizsgálják, krónikus hatások és a reprodukció vizsgálatára minimum 3 hetes tesztet javasolnak. A megmaradt illetve elpusztult állatkák számából következtetünk a vizsgált minta toxicitására. A hígítási sorból kapott értékeket (kontrollhoz viszonyított gátlási százalék - pusztulás) a bemért talajmennyiségek függvényében ábrázoljuk Origin szoftverrel. A kapott pontokra szigmoid görbét illesztünk, aminek alapján meghatározható a 20%-os és az 50%-os pusztuláshoz tartozó talajmennyiség (ED20 és ED50).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO tudásbázisban: https://enfo.hu/etanfolyam/6118
A kontroll (OECD) talajhoz viszonyítva a gátlás 11%,az életben maradt állatszám: 17.
A talaj nem toxikus vagy nagyon enyhén toxikus.
Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése